Újabb változások az EKD rendeletben: fókuszban az egészségügyi kutatóintézetek és a tisztaipar

2025. 10. 27., 08:40

Újabb változások lépnek életbe a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendeletben (EKD rendelet), a változások fókusza a kutatóintézetekkel közösen végzett szerződéses kutatás-fejlesztési projektek elősegítése és a tisztaipar támogatása, a Tisztaipar állami támogatási keretszabály (Clean Industrial State Aid Framework, CISAF) szerinti támogatási jogcím EKD rendszerbe történő beemelésével. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

Kutatóintézetekkel végzett szerződéses kutatás

Jelentősen emelkedik a felsőoktatási intézményekkel végzett szerződéses kutatás elszámolhatóságának mértéke, melynek maximális intenzitása a korábbi 50 százalékról 75 százalékra emelkedik. Továbbá mostantól az egészségügyi intézményekkel közösen végzett szerződéses kutatás is a felsőoktatási intézményekkel azonosan, kiemelt módon lesz elszámolható. Az utóbbi célja a gyógyszeripari és orvostechnikai vállalatok ösztönzése, a klinikai kutatási projektek Magyarországon történő megvalósítására.

Tisztaipar-támogatás

További újdonság a Bizottság CISAF közlemény szerinti támogatási jogcíme szerinti támogatás beemelése az EKD rendszerbe, felváltva a korábbi TCTF támogatást, tisztaipar–megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtott támogatás néven, amely 2030. december 31-ig nyújtható. A támogatás célja olyan stratégiai technológiák vagy termékek gyártásának, illetve nyersanyagok előállításának vagy visszanyerésének támogatása, amelyek elősegítik a nettó nulla kibocsátású gazdaságra történő átállást. Ilyen többek között a különböző megújuló energiatermelést és -tárolást, valamint a szén-dioxid-leválasztást, -tárolást és -hasznosítást lehetővé tevő technológiák köre. A támogatás az előbb említett tevékenységek végzéséhez kapcsolódó eszközök és immateriális javak beszerzésének költségeihez vehető igénybe, induló beruházások esetében.

A támogatás igényléséhez, a korábbi TCTF keretrendszerhez hasonlóan, be kell mutatni, hogy annak hiányában a projekt EGT-tagállamon kívül kerülne megvalósításra. Ez alól kivételt jelenthet, ha a projekt rendelkezik az Európai Bizottság által kiadott STEP (Stratégiai Technológiák Európai Platform) pecséttel.

A támogatás maximális intenzitása és mértéke az alábbiak szerint alakul:
– Budapesten: az elszámolható költségek maximum 15 százalékáig és maximum 150 millió eurónak megfelelő forintösszegig. 
– Vidéken: az elszámolható költségek maximum 35 százalékáig és maximum 350 millió eurónak megfelelő forintösszegig.

A fent felsorolt maximum intenzitás kisvállalkozások esetében további 20 százalékkal, középvállalkozások esetében további 10 százalékkal növelhető. Jelentős könnyítés a kkv-k esetében, hogy az általuk beszerzett eszközöknek nem kell újnak lenniük.

A kötelezettségvállalások alapvetően megegyeznek az eszközalapú EKD támogatás esetében meghatározottakkal.

További változások

Jelentős könnyítés lép életbe a rendezett a képzési támogatás esetében a munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés terén, ugyanis mostantól a kérelem beadásakor fennálló megfelelésen túl nem előkövetelmény a támogatási kérelem benyújtását megelőző két év vonatkozásában a folytatólagos megfelelés.

Mindezek mellett 2026. január 1-jei hatállyal kivezetik a korábbi nettónulla támogatást.

Forrás: PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS