Új szabályokkal emelné a fenntarthatósági jelentéseket a pénzügyi beszámolók szintjére az Európai Parlament

2022. 11. 17., 17:18

Az új irányelv 2024-től egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek a klímavédelemért.

Az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). A CSRD célja annak biztosítása, hogy a cégek megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő klímakockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról. Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalatoknak a száma, akikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség. Az EY becslései szerint csak Magyarországon több mint ezer magyarországi székhelyű nagyvállalat érintett.

A CSRD jelentős pozitív hatásokat hozhat az éghajlatváltozás lassítása, az EU gazdaságának versenyképessége, valamint az érintett vállalatok eredményességére nézve is. Most viszont rengeteg teendő áll a cégek előtt, ugyanis a korábbinál több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell majd nyilvánosságra hozniuk, ráadásul olyan formában kell ezt megtenniük, hogy a befektetők össze tudják azokat hasonlítani más cégek adataival is.

A szabvány előírja az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megköveteli az információk valós bemutatását is” – húzta alá Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. A szakember az irányelv jelentőségét, valamint a felkészülésre fennmaradó időt figyelembe véve azt javasolja a cégeknek, hogy már most kezdjék el a felkészülést, hiszen hamarosan elkezdődik a verseny a fenntarthatóság területén is, és akik nem állnak időben rajtvonalhoz, könnyen lehet, hogy sosem tudják majd behozni a lemaradásukat.

Az Európai Tanács várhatóan november 28-án ratifikálhatja az új szabályokat, amelyek alkalmazását 2024 és 2028 között kell megkezdenie a magyarországi cégeknek is. Elsőként, 2024. január 1-től a jelenlegi, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó nagyvállalatoknak. A legnagyobb változást 2025-ben lehet majd tapasztalni, ekkor drasztikus mértékben megnő az érintettek köre azáltal, hogy ekkortól a nem szabályozott piacokon működő nagyvállalatokra is kiterjed a jelentéstételi kötelezettség. Az érintett cégek köre 2026-tól a szabályozott piacokon működő kkv-kal bővül, ugyanakkor ők 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazása alól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS