Új szabályokkal emelné a fenntarthatósági jelentéseket a pénzügyi beszámolók szintjére az Európai Parlament

2022. 11. 17., 17:18

Az új irányelv 2024-től egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek a klímavédelemért.

Az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). A CSRD célja annak biztosítása, hogy a cégek megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő klímakockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról. Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalatoknak a száma, akikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség. Az EY becslései szerint csak Magyarországon több mint ezer magyarországi székhelyű nagyvállalat érintett.

A CSRD jelentős pozitív hatásokat hozhat az éghajlatváltozás lassítása, az EU gazdaságának versenyképessége, valamint az érintett vállalatok eredményességére nézve is. Most viszont rengeteg teendő áll a cégek előtt, ugyanis a korábbinál több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell majd nyilvánosságra hozniuk, ráadásul olyan formában kell ezt megtenniük, hogy a befektetők össze tudják azokat hasonlítani más cégek adataival is.

A szabvány előírja az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megköveteli az információk valós bemutatását is” – húzta alá Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. A szakember az irányelv jelentőségét, valamint a felkészülésre fennmaradó időt figyelembe véve azt javasolja a cégeknek, hogy már most kezdjék el a felkészülést, hiszen hamarosan elkezdődik a verseny a fenntarthatóság területén is, és akik nem állnak időben rajtvonalhoz, könnyen lehet, hogy sosem tudják majd behozni a lemaradásukat.

Az Európai Tanács várhatóan november 28-án ratifikálhatja az új szabályokat, amelyek alkalmazását 2024 és 2028 között kell megkezdenie a magyarországi cégeknek is. Elsőként, 2024. január 1-től a jelenlegi, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó nagyvállalatoknak. A legnagyobb változást 2025-ben lehet majd tapasztalni, ekkor drasztikus mértékben megnő az érintettek köre azáltal, hogy ekkortól a nem szabályozott piacokon működő nagyvállalatokra is kiterjed a jelentéstételi kötelezettség. Az érintett cégek köre 2026-tól a szabályozott piacokon működő kkv-kal bővül, ugyanakkor ők 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazása alól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS