Több száz hazai webshop követhet el jogsértést

2019. 12. 02., 17:42

Nehezen tudnak megfelelni a jogszabályoknak, gyakran milliós büntetéseket kockáztatnak hazai online üzletek százai – hangzott el az EY konferenciáján. Egy hamarosan életbe lépő uniós direktíva további kihívás elé állíthatja az e-kereskedelmi szektor szereplőit.

Évről-évre hatalmas ütemben növekszik a nemzetközi és a hazai e-kereskedelem. Az Európai Unióban a 22 eurónál (áfamentes szint) alacsonyabb értékű csomagok száma már 2015-ben elérte a 200 millió darabot, míg az említett értékhatár felettiekből 70 milliónál is többet szállítanak évente. A megrendelt áru mennyisége évről évre 15 százalékkal bővül, így a kereskedelmi szektoron belül egyre nagyobb szerepet kapnak a webshopok – derült ki az EY iparágspecifikus konferenciáján.

A robbanásszerű fejlődés azonban kihívások sora elé állítja az online üzleteket. Egy közelmúltban végzett vizsgálat keretében 24 uniós tagországban, valamint Norvégiában és Izlandon 560 honlapot világítottak át. A felmérésbe bevont webshopok 60 százalékánál komoly szabálysértésre akadtak. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) oldalán fellelhető súlyos jogsértést elkövető webáruházak nyilvántartásában jelenleg 641 online üzlet neve szerepel.

 „A webshopok számára komoly nehézséget jelent a működésükre vonatkozó jogszabályok figyelése, különösen akkor, ha ennek nincs a társaságnál kinevezett felelőse. Éppen ezért nem csak nagy, de kis- és középvállalatok számára is életbevágó lehet olyan külső szolgáltató bevonása, aki naprakész a jogkövető működés körülményeit illetően, és egy asztalhoz tudja ültetni a házon belül érintett összes osztályt” – fejtette ki Suta György, az EY fogyasztási cikkekre szakosodott adótanácsadója.

A jogszerűtlen üzletmenettel sokat kockáztatnak a vállalatok. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírsága ugyanis a vállalkozás éves nettó árbevételének akár 10 százaléka is lehet. A Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata esetén ez a tétel a nettó árbevétel 5 százalékára, legfeljebb 500 millió forintra rúghat. A bírság tételei azonban sokszor nem is a legsúlyosabb veszteségek.

„A hatósági eljárások, sokszor hónapokig, akár évekig is elhúzódhatnak, amely során a kulcsfontosságú munkavállalók kapacitásait tartósan köti le ezen ügyek rendezése. Így viszont a vállalatnál csökken a hatékonyság, ami a cég eredményességét érintheti hátrányosan” – emelte ki dr. Losonci András az EY kereskedelmi jogi szakértője.

„Az Európai Unió az e-kereskedelemre vonatkozóan megújuló áfarendszert, s szabályozást tervez bevezetni 2021-től. Ezek a vállalkozásoknak az egységes uniós piac előnyeinek jobb kihasználása mellett azt teszik lehetővé, hogy a tagállamok be tudják szedni az ágazatból azokat az adókat, amelyek elmaradása most évi 5 milliárd eurós kiesést okoz a közösség számára. A közelgő új szabályozásnak való megfelelést lényegesen egyszerűbbé teheti egy külső, szakértői partner bevonása” – hangsúlyozta Oroszlány Virág, az EY e-kereskedelmi ÁFA szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS