Több száz hazai webshop követhet el jogsértést

2019. 12. 02., 17:42

Nehezen tudnak megfelelni a jogszabályoknak, gyakran milliós büntetéseket kockáztatnak hazai online üzletek százai – hangzott el az EY konferenciáján. Egy hamarosan életbe lépő uniós direktíva további kihívás elé állíthatja az e-kereskedelmi szektor szereplőit.

Évről-évre hatalmas ütemben növekszik a nemzetközi és a hazai e-kereskedelem. Az Európai Unióban a 22 eurónál (áfamentes szint) alacsonyabb értékű csomagok száma már 2015-ben elérte a 200 millió darabot, míg az említett értékhatár felettiekből 70 milliónál is többet szállítanak évente. A megrendelt áru mennyisége évről évre 15 százalékkal bővül, így a kereskedelmi szektoron belül egyre nagyobb szerepet kapnak a webshopok – derült ki az EY iparágspecifikus konferenciáján.

A robbanásszerű fejlődés azonban kihívások sora elé állítja az online üzleteket. Egy közelmúltban végzett vizsgálat keretében 24 uniós tagországban, valamint Norvégiában és Izlandon 560 honlapot világítottak át. A felmérésbe bevont webshopok 60 százalékánál komoly szabálysértésre akadtak. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) oldalán fellelhető súlyos jogsértést elkövető webáruházak nyilvántartásában jelenleg 641 online üzlet neve szerepel.

 „A webshopok számára komoly nehézséget jelent a működésükre vonatkozó jogszabályok figyelése, különösen akkor, ha ennek nincs a társaságnál kinevezett felelőse. Éppen ezért nem csak nagy, de kis- és középvállalatok számára is életbevágó lehet olyan külső szolgáltató bevonása, aki naprakész a jogkövető működés körülményeit illetően, és egy asztalhoz tudja ültetni a házon belül érintett összes osztályt” – fejtette ki Suta György, az EY fogyasztási cikkekre szakosodott adótanácsadója.

A jogszerűtlen üzletmenettel sokat kockáztatnak a vállalatok. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírsága ugyanis a vállalkozás éves nettó árbevételének akár 10 százaléka is lehet. A Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata esetén ez a tétel a nettó árbevétel 5 százalékára, legfeljebb 500 millió forintra rúghat. A bírság tételei azonban sokszor nem is a legsúlyosabb veszteségek.

„A hatósági eljárások, sokszor hónapokig, akár évekig is elhúzódhatnak, amely során a kulcsfontosságú munkavállalók kapacitásait tartósan köti le ezen ügyek rendezése. Így viszont a vállalatnál csökken a hatékonyság, ami a cég eredményességét érintheti hátrányosan” – emelte ki dr. Losonci András az EY kereskedelmi jogi szakértője.

„Az Európai Unió az e-kereskedelemre vonatkozóan megújuló áfarendszert, s szabályozást tervez bevezetni 2021-től. Ezek a vállalkozásoknak az egységes uniós piac előnyeinek jobb kihasználása mellett azt teszik lehetővé, hogy a tagállamok be tudják szedni az ágazatból azokat az adókat, amelyek elmaradása most évi 5 milliárd eurós kiesést okoz a közösség számára. A közelgő új szabályozásnak való megfelelést lényegesen egyszerűbbé teheti egy külső, szakértői partner bevonása” – hangsúlyozta Oroszlány Virág, az EY e-kereskedelmi ÁFA szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS