Távolodnak egymástól a kollégák a munkahelyeken a vírus miatt

2021. 02. 04., 17:30

A koronavírus-járvány hatalmas változásokat idézett elő nemcsak az emberek magánéletében, hanem a vállalkozások mindennapjaiban is. Nemes Zsuzsanna MBA közgazdász szerint a munkavállalók az elmúlt egy évben jelentősen eltávolodtak egymástól, ami hosszútávon a cégek hatékonyságát is visszavetheti. A szakértő szerint a vezetők hálózatelemzéssel pontosan láthatják, kik azok a kollégák, akikre csapaton belül véleményvezérként tekintenek, kik a legmotiváltabbak, kik a legelköltelezettebbek. Ezzel a módszerrel megelőzhető a munkatársak kiégése és jó alapra helyezhetők a fejlesztések.

Magyarországon a koronavírus tavaly márciusi megjelenése és a kormány által bevezetett korlátozások súlyos gazdasági visszaesést okoztak, ezért csak azok a cégek tudtak életképesek maradni, amelyek gyorsan és rugalmasan tudtak alkalmazkodni a szükséges változáshoz. A vállalatoknak ki kellett lépniük a komfortzónájukból és ezt jól kellett menedzselni ahhoz, hogy továbbra is eredményesek tudjanak maradni.

Beszűkül a munkavállalók személyisége

Nemes Zsuzsanna MBA közgazdász arról beszélt, tavaly tavasz óta jobbára online mennek az információk a cégeknél. Ugyan az utazással mindenki sok időt takarít meg, a hatékonyságot visszavetheti, ráadásul a kollégák folyamatosan távolodnak el egymástól a közös programok, az apró beszélgetések hiánya miatt.

„Ez a tendencia nem csak a home office-ban dolgozóknál figyelhető meg. A gyárakban, a kereskedelmi szektorban egyfajta személyiség-beszűkülés tapasztalható. A járvány terjedésének megakadályozása miatt tartani kell egymástól a távolságot, más időrendben dolgoznak az alkalmazottak és más gondokkal kell mindenkinek megküzdeni a magánéletében is. Este nem járnak össze a kollégák, nem ülnek össze napközben kávézni, nincs meg a konyhában az a pár perces beszélgetés, mint korábban” – magyarázta a coach.

Mint mondta, a cégeknek többet kell menni a munkáért, de ha nem szervezik meg rugalmasan a munkafolyamatokat, akkor az komoly piacvesztést is okozhat. A munkavállalóknak sok esetben olyan feladatokat is el kell látniuk, ami egy évvel ezelőtt még nem rájuk volt bízva, más az információáramlás is, tehát egy igen komplex átszerveződésről van szó.

Hálózatelemzéssel a kiégés is megelőzhető

Nemes Zsuzsanna szerint a cég hatékonyságát krízishelyzetben hálózatelemzéssel lehet javítani. Ez egy digitális szervezetdiagnosztikai eszköz, amivel a legkülönbözőbb kérdésekre lehet választ kapni.

„Az elemzéssel fejleszthetjük a tudásmenedzsmentet, csökkenthetjük a fluktuációt. A cégvezetők láthatják, kik azok a kollégák, akik leszakadóban vannak és kik azok, akik csapaton belül is jó szakértőnek tartanak. Kiderül, kik a vállalat kulcsfigurái, kik a véleményvezérek, a legmotiváltabbak, a legeltökéltebbek. Olyan folyamatok is látszanak, amik a formális munkán túlmutatnak” – mondta az MBA közgazdász, aki a honlapján rendszeresen ad tanácsokat.

Mint fogalmazott, ha egy cégen belül több osztály között csak egy kolléga tartja a kapcsolatot, az hatalmas rizikóval jár, mert ha kiesik, szinte lehetetlen azonnal pótolni és nagyot csökken a hatékonyság. Éppen ezért elkezdtek a hálózatelemzéssel azon is dolgozni a vállalatokon belül, hogy más összekötő ember is legyen, akin keresztülfutnak az információk.

Kiemelte, ezzel a metódussal azt is ki lehet szűrni, melyik kolléga túlterhelt. Sokszor beleesünk ugyanis abba a hibába, hogy mindent elvállalunk és szeretünk túl fontosnak lenni, de ez hamar kiégéshez vezethet. Ha ezt a vezetők időben észlelik, akkor a túlterhelés is könnyen megelőzhető és a fejlesztések jó alapokra helyezhetők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS