Sokat bukhatnak a kkv-k, ha nem jelentkeznek február 25-éig

2021. 01. 29., 11:30

A kormány még decemberben jelentette be, hogy a COVID-járvány miatt a helyi iparűzési adó mértékét felére csökkenti a kis- és középvállalkozások számára. Ez azonban nem automatikus, február 25-éig mindenképpen nyilatkozni kell a jogosultság fennállásának feltételeiről, erről a határidőről azonban sok cég nem tud a Niveus Consulting Group szerint.

Az iparűzési adó csökkentése a vonatkozó 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amennyiben árbevételük vagy mérlegfőösszeg nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A vállalkozások csaknem 98 százaléka kkv, így jelentős lesz azok száma, amelyek a csökkentett iparűzési adót fogják fizetni 2021-től. Sokan nem tudnak arról a kötelezettségről, hogy a felezés csak egy február 25-éig megtett nyilatkozat birtokában érvényesíthető – figyelmeztetett Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adó-tanácsadási üzletágának partnere.

A vállalkozásoknak 2021. február 25-ig a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé, egyebek mellett arról kell nyilatkozniuk, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, és ha korábban nem tették meg, be kell jelenteniük a telephelyük címét. A nyilatkozatot telephelyenként szükséges megtenni.

Fontos, hogya nyilatkozat nem az önkormányzatnál, hanem kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be, és ezt a NAV küldi majd meg az illetékes önkormányzat részére – tette hozzá a szakértő. 

A Niveus Consulting Group szerint ez szakmai berkekben komoly kérdéseket vet fel, mivel így rengeteg bejelentés várható, ha abból indulunk ki, hogy több, mint 700 000 vállalkozás tartozik a kkv- körbe Magyarországon.

Aki elfelejti beküldeni a nyilatkozatot a megadott határidőig, annak automatikusan a teljes iparűzési adót kell megfizetni.

Azok számára sem megnyugtató a helyzet, akik tudatosan nem kívánnak élni az elengedéssel, fizetnék tovább az iparűzési adót, de szeretnék, hogy az valóban az önkormányzatnál maradjon. Bagdi Lajos szerint a különbözet állam általi elvonásáról jelenleg nem rendelkezik jogszabály, csupán azt rögzítette a jogszabályalkotó, hogy a 25 ezer főnél kisebb lélekszámú települések kieső adóbevételét az állam finanszírozni fogja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS