Ötmillió forint is lehet a bírság, ha nem ügyelünk a kiberbiztonságra

2019. 05. 23., 14:45

A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.

Egy éve, 2018 májusában mindenki GDPR lázban égett. Ugyanabban a hónapban, május 10-én egy másik, adatbiztonságot érintő uniós szintű szabályozás is életbe lépett (a 2016/1148. számú, úgynevezett NIS direktíva). Az irányelv egyrészt a társadalom működése szempontjából kritikus alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők – például az energiaszektor, közlekedés, egészségügy, pénzügyi tranzakciók – infrastruktúrájára vonatkozik. Másrészt alkalmazni kell egyes digitális szolgáltatókra – online keresőmotorokra, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra és az online piacterekre – is.

Az érintett szolgáltatók megfelelő védelmi szintet kell biztosítaniuk az általuk használt hálózati és információs rendszereket fenyegető kockázatok kezeléséhez. A szolgáltatás folytonossága érdekében intézkedéseket kell tenniük az érintett rendszereket érő támadások megelőzésére és azok hatásainak csökkentésére. Ha ilyen esemény történik, azt haladéktalanul be kell jelenteniük az illetékes hatóságnak. A kötelezettség elmulasztása esetén, mint például egy biztonsági esemény be nem jelentése, a bírság elérheti az 5 millió forintot – bár ez viszonylag szerény összeg az Egyesült Királysághoz képest, ahol a felső határ 17 millió font. Egy-egy incidens– ha az a személyes adatok megsértésével jár – kettős, a GDPR és a NIS szabályozás szerinti szankciókat is eredményezhet.

„A szabályozás a digitális szolgáltatókat alvállalkozóik működéséért is felelőssé teszi” – hívja fel a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője. „A kibervédelmi funkciókat kiszervező digitális szolgáltatóknak így felül kell vizsgálniuk ezzel kapcsolatos szerződéseiket, felelősségi rendelkezéseiket és IT-biztonsági szabályozásaikat is.”

Magyarországon a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókra vonatkozó hatósági felügyelet illetékessége megváltozott – hívja fel a figyelmet az EY. Korábban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látta el a felügyeletet, de jelenleg – a 270/2018-as kormányrendelet alapján – a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság kapta ezt a feladatot. A biztonsági eseményekről a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eseménykezelő központja vezet nyilvántartást, és szakmai támogatást is nyújt az incidensek kezeléséhez. (EY)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS