A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.
Egy éve, 2018 májusában mindenki GDPR lázban égett. Ugyanabban a hónapban, május 10-én egy másik, adatbiztonságot érintő uniós szintű szabályozás is életbe lépett (a 2016/1148. számú, úgynevezett NIS direktíva). Az irányelv egyrészt a társadalom működése szempontjából kritikus alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők – például az energiaszektor, közlekedés, egészségügy, pénzügyi tranzakciók – infrastruktúrájára vonatkozik. Másrészt alkalmazni kell egyes digitális szolgáltatókra – online keresőmotorokra, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra és az online piacterekre – is.
Az érintett szolgáltatók megfelelő védelmi szintet kell biztosítaniuk az általuk használt hálózati és információs rendszereket fenyegető kockázatok kezeléséhez. A szolgáltatás folytonossága érdekében intézkedéseket kell tenniük az érintett rendszereket érő támadások megelőzésére és azok hatásainak csökkentésére. Ha ilyen esemény történik, azt haladéktalanul be kell jelenteniük az illetékes hatóságnak. A kötelezettség elmulasztása esetén, mint például egy biztonsági esemény be nem jelentése, a bírság elérheti az 5 millió forintot – bár ez viszonylag szerény összeg az Egyesült Királysághoz képest, ahol a felső határ 17 millió font. Egy-egy incidens– ha az a személyes adatok megsértésével jár – kettős, a GDPR és a NIS szabályozás szerinti szankciókat is eredményezhet.
„A szabályozás a digitális szolgáltatókat alvállalkozóik működéséért is felelőssé teszi” – hívja fel a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője. „A kibervédelmi funkciókat kiszervező digitális szolgáltatóknak így felül kell vizsgálniuk ezzel kapcsolatos szerződéseiket, felelősségi rendelkezéseiket és IT-biztonsági szabályozásaikat is.”
Magyarországon a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókra vonatkozó hatósági felügyelet illetékessége megváltozott – hívja fel a figyelmet az EY. Korábban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látta el a felügyeletet, de jelenleg – a 270/2018-as kormányrendelet alapján – a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság kapta ezt a feladatot. A biztonsági eseményekről a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eseménykezelő központja vezet nyilvántartást, és szakmai támogatást is nyújt az incidensek kezeléséhez. (EY)
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Elkezdődött a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kiemelése, a munkakezdésre harminc egységből álló géppark vonult fel.