Ön dönt: mobilőrület vagy gyermeknevelés?

2019. 05. 24., 18:15

Egy gyermeknap alkalmából készült friss kutatásban arra keresték a választ, hogy mennyire tartják fontosnak a felnőttek az együtt töltött minőségi időt a legkisebbekkel. A szülők túlnyomó többsége szerint rossz hatással van a gyerekekre, ha az okostelefonjaikat nyomkodják a közösen eltöltött idő alatt. Mégis rengetegen találkoztak olyan esettel, amikor a kicsik édesapja vagy édesanyja a készülékével volt elfoglalva a gyermeke helyett.

A gyermeknap alkalmából több mint 1500 résztvevővel készített közvélemény-kutatásában a gyereknevelés és az okostelefonok közti összefüggésekre próbált rávilágítani.

Kiderült, hogy a válaszadók 90 százaléka szerint rossz hatással van a gyerekekre, ha a szülők az okostelefonjaikat nyomkodják, amikor együtt vannak, és mindössze 7 százalék állította azt, hogy nincs rájuk különösebb hatással.

Ebből logikusan az következne, hogy a legtöbben elő sem veszik az okostelefont, amikor játszótérre mennek, vagy épp utaznak a gyerekekkel. A válaszolók kétharmada azonban nagyon gyakran találkozik ilyen esetekkel, és alig 3 százalék mondta azt, hogy ritkán szemtanúja hasonlónak. Sőt, a válaszadók 65 százaléka arról számolt be, hogy 1-2 családtagnál náluk is előfordul, hogy az összejöveteleken a készüléke köti le az illetőt.

Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek, ha egy szülő sokat nyomkodja a telefonját a gyermeke jelenlétében, a legtöbben úgy feleltek, kevesebb minőségi időt töltenek elő a családdal, mint régen, de sokan úgy vélekedtek, hogy a szülők így lemaradnak a maradandó élményekről.

A kérdőívet kitöltők kétharmada érezte már úgy, hogy túl sokat használja az okostelefonját, egyharmaduk pedig különösen figyel rá, hogy ne vigye túlzásba a telefonozást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-18 09:10:20
Megjelent a Magyar Közlönyben az a törvény, amelyik a postákon is lehetővé teszi az ingyenes készpénzfelvételt havi 150 ezer forintig. A jogszabály hatályba léptető rendelkezéseiből azonban kiderül, hogy erre csak 2025-től nyílik lehetőség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS