Az adásvételi szerződéseknél ritka a szándékos megtévesztés, de van néhány pont, amire érdemes figyelni. Az újépítésű ingatlanoknál előfordulhat, hogy a beruházó olyan okiratot írat alá az ügyfelekkel, ami lehetővé teszi, hogy ki tudjon szállni az üzletből. A bérleményeknél pedig a legnagyobb veszélyforrást azok a csalók jelentik, akik úgy veszik el, az adott esetben 600 ezer forintos kauciót az érdeklődőktől, hogy nem is az övék a lakás.
A kilencvenes évek elején még ügyvéd sem kellett egy adásvételi szerződéshez, azóta sokat javult a helyzet és a földhivatal is jobban nyomon követi, hogy melyik ingatlannak milyen tulajdoni viszonya van, azon milyen terhek vannak, ezáltal a rendszer biztonságosnak mondható.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint üzleti stiklik viszont még ma is léteznek.
„Az a tapasztalatunk, hogy az újépítésű ingatlanok terén vannak olyan beruházók, akik okos jogi szerződések által olyan lehetőséget teremtenek elő maguknak, hogy ha az ár nő, akkor időben ki tudjanak szállni az üzletből anélkül, hogy bármilyen veszteség érné őket. Néhány ügyfelünkkel előfordult, hogy kötöttek egy lakásra szerződést, majd amikor már közeledett az átadás, a beruházó visszafizette azt a díjat nekik, amit addig befizettek előleg gyanánt, lakást pedig nem kaptak” – magyarázta a szakember.
Ezzel gyakorlatilag annyi történt, hogy a finanszírozással az ügyfelek segítették az építkezést. Szerencsére ez nem jellemző.
Gadanecz Zoltán arról is beszélt, régebben többször előfordult, hogy kamu felújításokat végeztek a kivitelezők: például úgy csempéztek ki egy fürdőszobát, hogy fölgipszeltek egy csapot, de nem volt mögötte vízvezeték.
„Ennek már legalább tíz éve és ma már egyáltalán nem gyakori. Akkoriban még arról is lehetett hallani, hogy ugyanazon a napon dátumozott szerződésekkel, ügyvédekkel összejátszva több embernek is eladtak egy ingatlant, ami miatt sokan futhattak a pénzük után, de ez is a múlté” – tette hozzá.
A szakember azt javasolja, minden esetben nyissuk meg a csapot, kapcsoljuk fel a villanyt, mielőtt ingatlant vásárolunk, igaz, a rejtett hiba fogalma ott szerepel az adásvételi szerződésekben, így az esetleg később felmerülő javítások költségei behajthatók. Ez többnyire nem rossz szándékból fakad, hanem abból, hogy az eladó sem tudta, hogy zajlott az építkezés.
Gadanecz Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy amikor kiveszünk egy ingatlant bérleményként, érdemes kikérni a tulajdoni lapot a tulajdonostól, mert könnyen csalók áldozataivá válhatunk.
„Ma már akár háromhavi kauciót is elkérnek egy albérlőtől, ami esetenként 600 ezer forintra is rúghat. Ennyi pénzt is kivehetnek a hamis igazolvánnyal trükköző csalók a zsebünkből úgy, hogy semmi közük az adott ingatlanhoz. Ráadásul ilyenkor egy ismeretlen személy ellen kell feljelentést tennünk, mert a lakástulajdonos erről valószínűleg semmit sem tud” – mondta a szakember.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.