A befektetők többsége a szabályozó hatóságoktól várja, hogy következetességet teremtsenek a vállalatok beszámolóiban.
Noha a fenntarthatóság fontos szempont a befektetési döntések meghozatalakor, a befektetők 94 százaléka szerint a fenntarthatósági teljesítményről szóló vállalati jelentések megalapozatlan állításokat tartalmaznak – áll a PwC 2023-as globális befektetői felmérésében. Ezért nem is meglepő, hogy a megkérdezettek több mint fele (57 százalék) nagyobb transzparenciát és következetességet szeretne látni a fenntarthatósági jelentésekben.
Idén a makrogazdasági és inflációs aggályok a 2022-es csúcshoz képest mérséklődtek ugyan, de az éghajlati kockázatok 22 százalékról 32 százalékra növekedtek, így egy szintre kerültek a kiberkockázatokkal (32 százalék). Mindeközben a felmérés olyan befektetési környezetet ábrázol, amelyet a technológiai átalakulás vezérel: a válaszadók 59 százaléka szerint a technológiai változás befolyásolja a legnagyobb mértékben azt, hogy a vállalatok miként teremtenek értéket a következő három évben.
A fenntarthatóság továbbra is kulcsfontosságú a befektetők számára: 75 százalékuk állítja, hogy a befektetési döntéseikben fontos tényező, hogy egy vállalat hogyan kezeli a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket, bár ez tavalyhoz képest 4 százalékkal csökkent.
„Ma már nem elég az éghajlatváltozás és a technológiai változás jelentőségéről beszélni, valamint az ezekkel kapcsolatos tudatosságot növelni. A befektetők egyre inkább konkrét és komoly kérdéseket tesznek fel arról, hogyan kezelik mindezeket a vállalatok a stratégiájukban, hogyan mérik fel a kockázatokat és a lehetőségeket, és mi az, ami valóban lényeges számukra. Ebben az összefüggésben a vállalati jelentéseknek tovább kell fejlődniük, hogy megbízható, következetes és összehasonlítható információt nyújtsanak, amelyekre a befektetők – és más érdekelt felek – támaszkodhatnak” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.
Míg 2022-ben 87 százalék, addig idén már 94 százaléka a befektetőknek komoly aggályokat fogalmazott meg a fenntarthatósági jelentések és a bennük foglalt információk megbízhatóságával – vagyis az ún. „zöldrefestéssel” (greenwashing) – kapcsolatban. Úgy vélik, hogy a jelentések valamilyen mértékben tartalmaznak megalapozatlan állításokat, de közülük 15 százalék egyenesen azt gondolja, hogy az ilyen állítások „nagyon nagy mértékben” vannak jelen a beszámolókban.
Ezért a befektetők - nem meglepő módon - azt várják a szabályozó hatóságoktól és szabványalkotó testületektől, hogy átláthatóságot és következetességet teremtsenek a vállalatok jelentéseiben. 57 százalék mondta azt, hogy amennyiben a vállalatok megfelelnének a közelgő fenntarthatósági irányelveknek és szabványoknak (beleértve a CSRD-t, az amerikai tőzsdefelügyelet által javasolt éghajlati közzétételi szabályokat és az ISSB szabványait), akkor ezzel „nagy” vagy „nagyon nagy mértékben” támogatnák a döntéshozatalhoz szükséges információk iránti igényeiket. 85 százalékuk azt is kiemelte, hogy az ésszerű bizonyosság (hasonlóan a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatához) „mérsékelt”, „nagy” vagy „nagyon nagy mértékben” növelné a fenntarthatósági jelentésekbe vetett bizalmukat.
A befektetők az ESG-kötelezettségvállalások költségeinek fedezésére is jobban összpontosítanak: 76 százalékuk fontosnak tartja ezt az információt. A befektetők a vállalat társadalomra vagy környezetre gyakorolt hatásáról is szeretnének tájékozódni: 75 százalékuk szerint a cégeknek közzé kellene tenniük a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt hatásuk pénzbeli értékét (2022-ben 66 százalékuk nyilatkozott így).
A befektetők a mesterséges intelligencia (MI) hatékonyabb alkalmazását kritikus fontosságúnak tekintik az értékteremtés szempontjából (61 százaléka szerint az MI gyorsabb alkalmazása „nagyon” vagy „rendkívül” fontos, a „mérsékelten fontos” válaszokat is beleértve ez az arány 85 százalékra nő), miközben elismerik a kockázatok kezelésének fontosságát. Továbbá az innovációt és a feltörekvő technológiákat (beleértve az MI-t, a metaverzumot és a blokkláncot) a vállalatok értékelésekor az öt legfontosabb prioritásuk közé sorolták.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokat minden aspektusból jelentősnek értékelik, a többség a„mérsékelttől” a „nagyon nagy mértékű” kockázatig skálázta ezeket: az adatbiztonság és a magánélet védelme szempontjából 86 százalék, az elégtelen vállalatirányítás és ellenőrzés tekintetében 84 százalék, a félretájékoztatás vonatkozásában 83 százalék érzékel jelentős kockázatot, míg 72 százalék szerint az elfogultság és diszkrimináció miatt problémás az MI.
„Határozott fejlődést látunk a vállalatok konzisztensebb jelentéstétele felé az éghajlatváltozással kapcsolatban, azonban a technológiai átalakulás miatt a helyzet egyre fokozódik. A befektetők jogosan várják el ma már azt is, hogy a vállalatok az új technológiákban – különösen a generatív mesterséges intelligenciában – rejlő lehetőségek és kockázatok kezeléséről is számot adjanak, hiszen ezek egyre nagyobb mértékben ösztönzik az üzleti átalakulást és a befektetéseket” – emelte ki Polacsek Csaba, a PwC pénzügyi és tranzakciós üzletágának cégtársa.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.