Néhány éven belül hatszorosára nőhet a szén-dioxid-kvóták ára

2022. 06. 27., 16:57

Húszszorosára is nőhet a piaci igény a globális felmelegedés csökkentését célzó szén-dioxid-kvóták iránt 2035-re. Az óriási kereslet hatására ezek egységára akár meg is hatszorozódhat – mutat rá az EY legfrissebb tanulmánya.

A Párizsi Megállapodás aláírásakor 196 ország vállalta, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5-2 Celsius fokot a 21. században. A cél eléréséhez az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásának 2050-re nettó nullára kellene csökkennie, amihez úgynevezett szén-dioxid-kvótákat szabnak meg. A kvótarendszer minden országa számára meghatározza a károsanyag-kibocsátás maximális értékét, a szennyező társaságok pedig a valós emissziójuk kiváltására kvóta-egységet vásárolhatnak az államtól vagy más piaci szereplőktől. Ezzel a megoldással a vállalatok időt nyerhetnek, hogy közben környezetbarát működésre térhessenek át.

A figyelmetlen cégek nyeresége azonban hamarosan elpárologhat, mivel az egyre szigorúbb kibocsátási határértékek rohamosan növekvő piaci keresletet generál. Az előrejelzések alapján 2035-re a szén-dioxid-kibocsátási kvóták iránt a globális piaci igény legalább hússzorosára nő. Ennek hatására a kibocsátási egységek ára 13 éven belül a tonnánként 25 dollárról akár a 80-150 dollárt is elérheti.

Az EY tanulmánya szerint minden vállalatnak egyértelmű szén-dioxid-mentesítési stratégiára lesz szüksége, amely felismeri a kvótarendszerek szerepét a kibocsátás csökkentésében és a társaság jövőbeni működésében. „A döntéshozóknak most kell lépniük, hogy az éghajlatváltozással járó kockázatokat kezelni tudják. Azonnal meg kell vizsgálniuk a cég hosszú távú stratégiáját, hogy azonosítsák a kritikus pontokat, és meghatározzák azokat lépéseket, amikkel minél hamarabb fenntartható működésre állhatnak át. Csak így kerülhetik el a kvótavásárlás egyre súlyosabb költségeit. A szervezet hatékony és zökkenőmentes átalakításához érdemes tapasztalt külső szakértőket bevonni a folyamatba” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 00:25
Videósorozatot indít a NAV annak érdekében, hogy az eÁFA rendszer webes felületének használata még könnyebbé váljon. A rövid videók segítségével az egyre népszerűbb áfabevallási módszert a kisvállalkozások is könnyedén alkalmazhatják – írják az adóhivatal szakértői.
2025. 12. 10., 09:10
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-12-10 16:20:00
A gyenge 2023-as év után 2024-ben elindult élénkülés 2025-ben határozott növekedéssé erősödött a hazai lakáspiacon. A Duna House i szakértői szerint ezzel együtt is óvatos optimizmus lengi be a 2026-os ingatlanpiaci kilátásokat: a támogatott hitelek továbbra is élénk keresletet biztosítanak, miközben a 2025-ben megugró árak visszafoghatják a tranzakciószámokat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS