Munkaügyi ellenőrzés: így változnak a szabályok 2019-től

2018. 12. 18., 13:30

A Rátkai Ügyvédi Iroda három fontos változásra hívja fel a figyelmet.

Bár a lakosság nagy része a „rabszolgatörvényként” elhíresült törvénymódosítással volt és van elfoglalva (amelynek hiteles és szakmailag megalapozott részleteit egy következő bejegyzésben részletezzük), nem árt figyelemmel lenni arra, hogy más foglalkoztatási szabályok is módosulnak 2019. január 1-jétől, így például a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.

1. Jogviszonyok átminősítése

Jelenleg is érvényesül az a szabály, hogy a munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Például, ha a felek „vállalkozási szerződést” kötöttek, de minden jel arra utal, hogy valójában munkaviszonyról van szó, ennek tényét a hatóság megállapíthatja.

Jövő év január 1-jétől az átminősítés szempontjait is meghatározza a törvény. Ennek megfelelően a jogviszony minősítése során

  • figyelembe kell venni, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására;
  • azt is figyelembe kell venni, hogy a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre;
  • további szempont, hogy a foglalkoztatónak kell bizonyítania azt, hogy a munkavégzés valamilyen polgári jogi megállapodás, cégben végzett tagi közreműködés vagy éppen ellenérték nélküli tevékenység keretében történik.

2. Ha nem egyértelmű a foglalkoztató személye…

A jogszabály eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, a jogviszony átminősítése vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig – a hatóság vélelmezhesse, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

A jövőben e szabály a következők szerint érvényesül: ha a tényleges foglalkoztató nem azonosítható, a jogviszony átminősítése vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig a következő sorrendben – azt kell vélelmezni, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója

  • elsősorban az, aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,
  • másodsorban az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
  • harmadsorban az, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, továbbá
  • negyedsorban az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

3. Kötelező utóellenőrzés és eljárási bírság

Jelenleg a munkaügyi hatóság az eljárást befejező, végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését utóellenőrzés keretében ellenőrizheti; a foglalkoztatással kapcsolatos egyes követelmények (pl. munkaviszony bejelentése a NAV felé), valamint az életkori feltételek megléte (gyermekmunka tilalma) jelenleg is kötelező utóellenőrzés alá esik. Ez a rendelkezés szigorúbb lesz a jövőben, ugyanis ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a kötelezettet (foglalkoztatót) eljárási bírsággal sújtja és egyidejűleg a döntés végrehajtását elrendeli. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS