A Rátkai Ügyvédi Iroda három fontos változásra hívja fel a figyelmet.
Bár a lakosság nagy része a „rabszolgatörvényként” elhíresült törvénymódosítással volt és van elfoglalva (amelynek hiteles és szakmailag megalapozott részleteit egy következő bejegyzésben részletezzük), nem árt figyelemmel lenni arra, hogy más foglalkoztatási szabályok is módosulnak 2019. január 1-jétől, így például a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.
1. Jogviszonyok átminősítése
Jelenleg is érvényesül az a szabály, hogy a munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Például, ha a felek „vállalkozási szerződést” kötöttek, de minden jel arra utal, hogy valójában munkaviszonyról van szó, ennek tényét a hatóság megállapíthatja.
Jövő év január 1-jétől az átminősítés szempontjait is meghatározza a törvény. Ennek megfelelően a jogviszony minősítése során
2. Ha nem egyértelmű a foglalkoztató személye…
A jogszabály eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, a jogviszony átminősítése vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig – a hatóság vélelmezhesse, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.
A jövőben e szabály a következők szerint érvényesül: ha a tényleges foglalkoztató nem azonosítható, a jogviszony átminősítése vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig a következő sorrendben – azt kell vélelmezni, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója
3. Kötelező utóellenőrzés és eljárási bírság
Jelenleg a munkaügyi hatóság az eljárást befejező, végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését utóellenőrzés keretében ellenőrizheti; a foglalkoztatással kapcsolatos egyes követelmények (pl. munkaviszony bejelentése a NAV felé), valamint az életkori feltételek megléte (gyermekmunka tilalma) jelenleg is kötelező utóellenőrzés alá esik. Ez a rendelkezés szigorúbb lesz a jövőben, ugyanis ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a kötelezettet (foglalkoztatót) eljárási bírsággal sújtja és egyidejűleg a döntés végrehajtását elrendeli.
A következő hónapok biztosan elhozzák kedvenc csokoládéink drágulását és ezzel együtt a minőségromlás veszélyét is.
Az eredetivel megegyező méretű modellen tesztelték az új blokkok alaplemezének betonozásánál alkalmazott eljárást.