Mit tehetünk, ha nem fizet a partnerünk?

2021. 03. 30., 16:00

A világjárvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. Nem nehéz belátni, hogy a partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell. De mit lehet tenni, ha a legnagyobb körültekintés ellenére sem tudjuk elkerülni a bajt?

A Deloitte Legal tapasztalatai szerint növekszik azon céges megkeresések száma, ahol az érintettek arról érdeklődnek, hogyan lehet megelőzni a partner fizetésképtelenné válását és mit lehet tenni, ha az mégis bekövetkezik? Bár az országok gyorsan reagáltak, a megtett lépések azonban csak a válság rövidtávú hatásait orvosolták. Mivel azonban a pandémia elhúzódik, ez hosszú távú terhet jelent a vállalkozásoknak, amelyeknek emiatt jelentősen csökkenhet vagy akár teljesen el is maradhat a befektetési hajlandóságuk.

Lépni kell, mielőtt baj lesz!

A koronavírus kiszámíthatatlan hatásai miatt legjobb, ha még a partnereink esetleges fizetési nehézségeinek felmerülése előtt ellenőrizzük és áttekintjük a partnereink által javunkra nyújtott biztosítékokat együttesen, illetőleg azokat külön-külön is. Ez lehet ugyanis az utolsó időpont, amikor a partnereink még hajlandóak lehetnek együttműködni! – figyelmeztet dr. Boross Ádám, a Deloitte Legal ügyvédje.

Tapasztalatai szerint egy felelősen gondolkodó vállalkozásnak különösen az alábbi kérdéseket ajánlatos megvizsgálnia a javára nyújtott biztosítékokkal összefüggésben:

  • A nyújtott biztosítékok köre és összege összhangban áll-e biztosított követelések értékével?
  • Milyen lépéseket szükséges megtenni a biztosítékok érvényesítése érdekében és ezek ténylegesen meg is tehetőek-e a biztosítéki kötelezett együtt nem működése esetében is?
  • A biztosítéki kötelezett megfelelt-e a biztosítéki szerződésben vállalt és a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek?
  • A vonatkozó bejegyzések megtörténtek-e és ezek továbbra is hatályosak-e?
  • Átadásra kerültek-e és elérhetőek-e a biztosítéki szerződések alapján átadandó nyilatkozatok, dokumentumok?
  • A kezes hozzájárult-e az alapul fekvő biztosított jogviszony módosításához?

Amennyiben a legnagyobb körültekintés ellenére is bármely hiányosságot fedezünk fel a nyújtott biztosítékokkal összefüggésben és amennyiben ilyen módon orvosolható, a biztosítéki kötelezettet minél előbb fel kell szólítani vállalt kötelezettségeinek teljesítésére és figyelmeztetni kell az egyes jogkövetkezményekre. További megoldásként szóba jöhet a biztosítéki szerződés módosítása, és a jogi korlátok figyelembe vételével pótlólagos biztosíték kérésére is lehetőség nyílhat – teszi hozzá dr. Boross Ádám.

Mit tehetünk, ha a partner nem fizet?

A fizetésképtelenné váló partnerrel szemben több lehetőségünk is van arra, hogy jogos követelésünkhöz hozzájuthassunk. Dr. Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje ezeket a lehetőségeket vette sorra:

  • Fizetési felszólítás: Költséghatékony megoldás, mellyel az igény eredményesen érvényesíthető. Ez a lépés a felszámolás megindításának előfeltétele is.
  • Beszámítás: A kintlévőségeket kölcsönösen csökkentő lépés, a felszólítás előtt érdemes hivatkozni rá. Ráadásul engedményezett követeléssel szemben is működhet.
  • A tartozás elismerése: Az adósok fizetési haladék vagy kedvezmény fejében gyakorta vállalják. A módszer meggyorsítja a követelés behajtását, de nagyon fontos, hogy egyértelműen legyen megfogalmazva.
  • Bírósági per: Szigorú eljárási szabályok szerint zajlik, éppen ezért sok keresetet elutasítanak és az elindított eljárásoknál is jogvesztéshez vezet egy apró eljárási hiba is. A bírósági gyakorlat is szigorított, például a Kúria döntése a részkövetelések érvényesítését kizárta.
  • Felszámolás: A bírósági pernél hatékonyabb. Ám csak úgy lehet esély a sikerre, ha hitelezőként a megindítás feltételeit biztosítják, adósként pedig időben vitatni kezdik a követelést. Az eljárás végén vagy fizetési kényszerhelyzet áll elő, vagy elrendelik a felszámolást. Utóbbi esetben az adós vállalkozást a megszűnés kockázata fenyegeti és komoly reputációs veszteséget szenved el, vezetői pedig magánvagyonukkal felelnek a társaság tevékenységéért.

Visszajár az áfa?

Ha az adós nem fizet, a hitelezőnek is komoly kérdéseket kell megválaszolnia. A követelést ki lehet-e vezetni a könyveiből? Milyen értéken kell a követelést nyilvántartani? A társasági adóban érvényesíthető-e a behajthatatlan követelés?

A legfontosabb kérdés általában az, hogy visszakérhető-e az áfa, ugyanis azt akkor is be kell fizetni, ha az adós nem fizet! Az adóhatóság az áfa visszakérése esetén alaposan utánanéz annak, hogy az adózó az egész üzleti kapcsolat alatt kellő gondossággal járt-e el, illetve azt is megnézi, elévült-e a tartozás. Az ilyen bonyolult és összetett ügyekben nem árt jó előre szakértői segítséget kérni – hangsúlyozza dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal peres csoportjának vezető ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS