A recessziót talán sikerül elkerülni, de szinte biztos, hogy a magyar gazdaság növekedése messze elmarad a kormány által eredetileg tervezettől. A tudatos pénzügyi tervezés ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a kkv-k számára – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Kinek kell tervezéssel foglalkozni? A Niveus szerint egy kisebb vállalkozásnál nem feltétlenül állnak rendelkezésre azok az erőforrások, amelyek komolyabb tervezéshez szükségesek, de a középvállalkozási mérettől (50 fő felett) ez már szinte elengedhetetlen. Főleg annak a kkv-nak kell terveznie, amelynek komoly árfolyam- vagy hitelkitettsége van, illetve amelyik beruházást tervez.
Bagdi Lajos szerint gyakori hiba a pénzügyi tervezésnél, hogy nincs tudatosan átgondolva, nincs erre külön erőforrás allokálva. Sok kkv a könyvelésre bíz olyan tervezési feladatokat is, amelyekre az – speciális ismeretek hiányában – nem tudnak megfelelő választ adni.
Első körben – feltételezve, hogy lesz pozitív eredményük – a cégeknek érdemes alaposan feltérképezni a társasági adókedvezményeket. Ha egy kkv fejlesztést tervez, elsődlegesen a fejlesztési adókedvezmény merülhet fel, amelynek keretében akár a társasági adó 80 százalékáig igénybe vehető a kedvezmény – ez azonban csak előzetes bejelentés után érvényesíthető. Amennyiben egy vállalkozás a beruházását nem saját forrásból kívánja megvalósítani, úgy a kkv-k beruházási hiteléhez kapcsolódó adókedvezménnyel is élhet. Ha a társaságnál bármilyen energiahatékonysági beruházás várható (világításkorszerűsítés, géppark lecserélése, ingatlanon végzett beruházás stb.), úgy az ezzel kapcsolatosan 2017 óta elérhető adókedvezmény alkalmazása is felmerülhet. Kutatás-fejlesztési tevékenység esetén pedig a világviszonylatban is kedvező K+F adózási környezet jelenthet segítséget – jegyezte meg Bagdi Lajos.
A vállalkozásoknak emellett az elérhető támogatásokat is érdemes áttekinteniük: Feltörekvő kkv-k számára a Demján‑program keretében kapacitásbővítésre és digitális átállásra akár 600 millió forint kamatmentes hitel is igényelhető, amelyhez 30 százalékban vissza nem térítendő támogatás is járhat. A támogatásra azok a növekedő, beszállítóként vagy exportőrként működő kkv-k jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, öt főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, és az előző üzleti évben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt. Érdemes egyúttal áttekinteni az egyéb pályázati lehetőségeket, mert további uniós és hazai támogatások is igényelhetők, főként munkahely-teremtéshez, termelékenység-növeléshez, vagy energiahatékonysági beruházásokhoz.
A Niveus szerint megfontolandó kombinálni az adókedvezményeket és a támogatást – így a fejlesztés finanszírozása hatékonyabb lehet. Az adókedvezmények és a támogatási programok nem feltétlenül összeegyeztethetetlenek, de a támogatáshalmozódás szabályait be kell tartani.
A tervezésnél különösen kritikus a munkaerő-tervezés recessziós vagy stagnáló környezetben. Fontos a bérköltségek optimalizálása, például kiva választásával a szociális hozzájárulási adókötelezettség csökkenhet. A kiva különösen előnyös a magas bérhányaddal működő cégek számára, mert a társasági adó mellett a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót is kiváltja – hívta fel a figyelmet a Niveus szakértője.
Az export- és/vagy importérzékeny kkv-k számára az árfolyam-tervezés szintén elengedhetetlen. Elemzői várakozások szerint 2025-ben az euró/forint árfolyam a 395–420 közötti sávban mozoghat – némi gyengülési kockázattal, amelyet a cégeknek az árképzésükben figyelembe kell venni (adott esetben rögzíteni az importárakat és árfolyamváltozástól függővé tenni az exportárakat).
A kamatkörnyezet változása is kihathat a kkv-k életére, ezért figyelemmel kell kísérni az inflációs és kamatkörnyezetet is. Az MNB irányadó kamata jelenleg 6,5 százalék, kamatcsökkentés legkorábban ősszel prognosztizálható, és várhatóan az is csak kis mértékű lesz. Ez a hitelezést és így a beruházások finanszírozhatóságát is befolyásolja – ezt is be kell építeni a pénzügyi tervbe.
Végül, de nem utolsó sorban: ha a növekedés ténylegesen elmarad, a kkv-k számára a likviditás megőrzése és előrejelzése kulcsfontosságú. Ezzel összefüggésben cash-flow tervet érdemes készíteniük és tartalékolási stratégiát kell kialakítaniuk az esetleges váratlan bevételkiesésre.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.