A legtöbben tisztában vannak a nem jogtiszta szoftverek használatának veszélyeivel. Ennek ellenére a felhasználók 30 százaléka még mindig nem megbízható forrásból származó programokat részesít előnyben – derül ki a Microsoft Magyarország megrendelésére készült felmérésből.
Ma már életünk jelentős részét online környezetben töltjük, számítógépen dolgozunk, tanulunk, vásárolunk, szervezzük utazásainkat, intézzük hivatalos és banki ügyeinket. Az internettől való függőségünk az elmúlt években ráadásul csak erősödött, hiszen a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések következtében azok a tevékenységek is az online térbe költöztek, amelyeket korábban személyesen végeztünk. Mindezzel párhuzamosan pedig megnőtt a kibertámadások lehetősége is, ami miatt egyre nagyobb óvatosságra lenne szükség mindenki részéről.
A nem eredeti szoftverek használatával nem csak egyénként, de vállalati szinten is komoly veszélyeknek tehetjük ki magunkat. A nem megfelelő biztonság miatt könnyen rosszindulatú vírusok, zsarolóprogramok áldozatává válhatunk, melyek következtében elveszhetnek hasznos adatok, vagy éppen hozzáférhetővé válnak bizalmas dokumentumok. Az ilyen esetek nem csak anyagi kárt okozhatnak, de a cég megítélését is súlyosan károsíthatják.
Ennek ellenére ijesztő képet mutat a Microsoft Magyarország megbízásából 2022 tavaszán készített felmérés, amely szerint bár a felhasználók többsége tisztában van azzal, hogy a nem jogtiszta szoftverek használata kockázatokat rejt, ám sokan mégis nyitottak ezekre a megoldásokra azt feltételezve, hogy költséget takarítanak meg.
A felmérés szerint ugyan a válaszadók 60 százaléka közvetlenül a gyártótól vásárolja meg a szükséges programokat, csaknem 30 százalék különböző internetes forrásokból, például torrentoldalakról szerzi be számítógépes szoftvereit.
A válaszadók kétharmada tartja költséghatékonynak a kalózváltozatok beszerzését annak ellenére is, hogy sokan tisztában vannak a kockázatokkal: 65 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a nem eredeti szoftverek működésképtelenné tehetik a számítógépet. Ugyanakkor 84 százalék meggyőződése az is, hogy a kalózprogramok képesek lehetnek éppúgy viselkedni, mint az eredeti szoftverek. A válaszadók fele szerint pedig a nem jogtiszta programok a gyártói frissítéseket is fogadhatják. A gyártók biztonsági frissítéseit egyébként a felhasználók 91 százaléka fontosnak tartja, és kétharmaduk a szoftvergyártók technikai segítségnyújtásáról is hasonlóan vélekedik. Nagyjából ugyanennyien – a válaszadók 69 százaléka – gondolja úgy, hogy a jogtiszta szoftverekkel biztosítható a számítógép megbízható működése.
Hogy mekkora kockázatot vállalnak azok, akik nem jogtiszta programokat használnak, mutatják a számok: az IDC felmérése szerint a rosszindulatú szoftverek – vírusok, zsarolóprogramok – által sérülékennyé vált, vagy feltört számítógépek, illetve az adatvesztések helyreállítása éves szinten globálisan 4 milliárd dollárba kerül a vállalatoknak, ami egy munkaállomásra vetítve átlagosan 663 dollárt jelent. Azaz ennyi többletköltséggel kell számolni egy kalózprogramot futtató számítógép élettartama során, ami jóval magasabb összeg, mint a jogtiszta szoftverek beszerzési ára.
A legbiztosabb megoldás a kockázatok elhárítására a jogtiszta szoftverek használata.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.