Bár az energiaválság véget ért, az energiapiaci árak pedig csökkentek a krízis alatt tapasztaltakhoz képest, továbbra is jóval magasabb szinten tartózkodnak, és az áringadozás is jelentősen meghaladja a korábban megszokottakat. A vállalati energiabeszerzések szempontjából is lényeges tendenciákat okozó tényezők tartósan is velünk maradhatnak, de a cégeknek több eszköz is rendelkezésükre állhat költségeik optimalizálására. A vállalatok – az energiahatékonyság növelése mellett – költségmegtakarítást érhetnek el a mérőóra mögötti tudatos energiamenedzsment fejlesztésével.
Az energiaválság után az energiapiaci árak ugyan konszolidálódtak, de a krízis előtti árszintekhez képest magasabb szinten stabilizálódtak. Ez megfigyelhető a földgáz és a villamos energia határidős termékek áraiban is, ugyanakkor a másnapi zsinór árampiaci áraknál és a szén-dioxid-kibocsátási kvóta jegyzésénél a normalizálódás sokkal kevésbé érhető tetten. Különösen szembetűnő a jelenség a karbonkvóta esetében, melynek következő évi futures árai 2024 nagy részében és 2025 első hónapjaiban 100–150 százalékkal haladták meg az energiaválság előtti időszakban jellemző árfolyamot.
A villamos energia és a földgáz magyarországi fogyasztási adatai nem támasztják alá a magasabb energiaárakat, ezek ugyanis érdemben csökkentek 2021 óta, azzal együtt, hogy tavaly már mindkét területen enyhe növekedés volt látható. A gazdaság élénkülésével párhuzamosan a hazai villamosenergia-kereslet is fokozatos növekedésnek indulhat a következő években, és kisebb mértékben ugyan, de a földgázfelhasználás is emelkedhet a 2030-as évtized közepéig a lakossági földgáz fogyasztás csökkenése mellett.
A földgáz szerepének fennmaradása – és esetleges erősödése a következő években – szorosan összefügg a megújuló, időjárásfüggő energiaforrások további térnyerésével. A megújulók térnyerése következtében az európai energiakrízis lecsengése után is jelentős ármozgások jellemzik az azonnali árampiacot. Napközben gyakran alakulnak ki nagyon alacsony – akár negatív –árak a magas napenergia-termelés miatt, míg a reggeli és esti fogyasztási csúcsok idején, amikor a napelemes erőművek alig termelnek, extrém áremelkedés figyelhető meg. Ennek közvetlen oka, hogy a napenergia-termelés napon belüli alakulása kevésbé illeszkedik a villamosenergia-kereslethez.
Ebből következően a kínálatot és keresletet időben összehangolni képes rövid távú rugalmassági megoldások iránti igény rendszerszinten, a termelők és a fogyasztók részéről is erősödik. Ilyen elérhető rugalmassági megoldás a fogyasztó együttműködését feltételező úgynevezett keresletoldali alkalmazkodás, míg kínálati oldalon az akkumulátoros energiatárolás, a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek (CCGT) és az európai-villamosenergia-rendszerösszeköttetések révén a nemzetközi villamosenergia-kereskedelem szerepe.
A jelentős energiafogyasztó vállalatok – az energiahatékonyság növelésén túl – jókora költségmegtakarítást érhetnek el a keresletoldali szabályozásban (másképpen: fogyasztóoldali válasz) való részvétellel és a mérőóra mögötti energiamenedzselés fejlesztésével.
Mindemellett a földgáztüzelésű erőművek továbbra is központi szerepet játszanak a rövidebb és hosszabb távú rugalmasság biztosításában is. A napenergia-termelés növekedése miatt a gázerőművek egyre inkább csak a reggeli és esti órákban, illetve a rendszer kiegyensúlyozását szolgáló szabályozási piacokon tudják eladni az általuk termelt villamos energiát, ami hozzájárul a fogyasztási csúcsok idején tapasztalható szélsőségesen magas árak kialakulásához – nem beszélve az energiaválság előttieknél jóval magasabb gáz- és emissziós kvóta árak hatásairól (utóbbiak a gázos erőművek költségeit emelik jelentősen).
A földgázpiaci helyzet alakulását számos tényező befolyásolhatja, így az európai gazdasági helyreállás, az ipari teljesítmény növekedése, a geopolitikai kihívások, az időjárási kilengések és bizonytalanságok, a szén-dioxid- és áramárak alakulása, a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális piacának ármeghatározó szerepe is.
A szélsőséges ármozgások és piaci reakciók korántsem csak a villamosenergia piacokra jellemzőek, hanem az európai földgázkereskedelemben meghatározó holland TTF és a közép-európai CEEGEX gáztőzsde árképzésében is jelentős mozgások voltak megfigyelhetőek az elmúlt években. A TTF és CEEGEX közötti spreadek alakulása jól mutatja, hogyan alkalmazkodtak a piacok a fundamentumokhoz. 2023 során a CEEGEX megtartotta prémium piaci pozícióját, viszont 2024-ben megfordultak a piaci fundamentumok és a TTF vált a prémium piaccá, ami a közép-kelet-európai piacok versenyképességét jelezte, 2025-re normalizálódás látszik a piacok közötti dinamikákban, azonban a régiók közti spreadek volatilitása továbbra is fennáll.
Ezek hatására az elmúlt években az az energiaválság előtti alapvetés is megingott, miszerint a gázpiaci árak a fűtési igény miatt télen hagyományosan nagyobbak, mint nyáron, ami a gáztárolók feltöltésének racionalitását is megkérdőjelezte energiakereskedői szempontból. 2025 elején ugyan e téren is korrekció történt, de a tárolási kötelezettségek és egyéb szabályozási irányok, a geopolitikai viszonyok és az LNG-piaci kilátások alakulása továbbra is érzékenyen érinti a piacokat.
A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere az MVM Partner Zrt. volt.
A kép forrása: MVM Partner Zrt.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”