„A vállalatok egyik legnagyobb hibája, ha az AI bevezetéséről pusztán a technológia körüli felfokozott várakozások hatására döntenek, nem pedig egy átgondolt stratégia mentén.”
„AI in Central and Eastern Europe” („Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában”) címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén. Az adatok azt mutatják, hogy bár a régió lemaradással küszködik, a közép- és kelet- európaiak a világátlagnál kevésbé tartanak attól, hogy az AI meg fogja szüntetni a munkahelyeket.
A tanulmány a „Trust, attitudes and use of artificial intelligence: A global study 2025” („Bizalom és elvárások a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban”) című kutatás során gyűjtött adatok alapján készült, amelyet a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja végzett a KPMG együttműködésével egy évvel ezelőtt. A kutatás a mesterséges intelligenciába vetett társadalmi bizalom, és a technológia használata során tapasztalt felhasználói mintázatok egyik legátfogóbb globális vizsgálata, amely világszerte több mint 48 000 válaszadót ölel fel 47 országból.
Tudás nélkül használjuk a technológiát
A KPMG tanulmánya szerint már az alapoknál is van két jelentős eltérés akkor, amikor a közép- és kelet-európai régió mesterséges intelligencia használatát vizsgáljuk: kevesebben alkalmazzák a technológia nyújtotta lehetőségeket, és jóval kevesebben vettek részt ehhez kapcsolódó képzésen, mint a globális átlag.
A régióban a megkérdezettek 59 százaléka számolt be rendszeres AI-használatról, szemben a világszinten mért 66 százalékkal. Ez a különbség még markánsabb a képzés terén: a válaszadók mindössze 30 százaléka vett részt AI-val kapcsolatos képzésben, míg globálisan ez az arány 39 százalék. Ennek értelmében miközben az AI-használatban a szakadék csak 7 százalékpontnyi, a képzések számában ez az elmaradás 9 százalékpont. Magyarországot vizsgálva lesújtó számokat mutat a felmérés: idehaza mindössze feleannyi (19 százalék) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39 százalék): ez az eredmény a régióban a legalacsonyabb. A kutatás rávilágít arra is, hogy hosszú távon ez az eltérés súlyos képességbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene.
Van szabályozás, csak nem tudunk róla
A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások ismertsége Közép- és Kelet-Európában továbbra is alacsony, összhangban a globális trendekkel. Azonban fontos kiemelni, hogy a világátlag sem magas, hiszen az emberek mindössze 17 százaléka tud arról, hogy egyáltalán léteznek ilyen regulációk. A közép- és kelet-európai válaszadók 89 százaléka nincs tisztában a meglévő AI-szabályozásokkal. Ez egybecseng a régió általánosan alacsonyabb AI-műveltségi szintjével.
A szabályozások ismeretének hiánya különösen szembetűnő Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, ahol a lakosság több mint 90 százaléka nem ismeri az AI-ra vonatkozó szabályozási keretrendszereket. Románia ezzel szemben pozitív kivételnek számít: közel minden negyedik állampolgár tisztában van az AI-szabályozásokkal, ami viszonylag magasabb szintű érdeklődésre és elköteleződésre utal.
A cégek és az emberek egyszerre fedezik fel az AI-t
A KPMG felmérése kitért arra is, hogy az egyének és a szervezetek milyen lendülettel vezetik be, vagy legalább próbálják ki a számukra legmegfelelőbb AI-megoldásokat. A szervezetek 64 százaléka, az egyéneknek pedig 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használta már saját vagy céges szinten a mesterséges intelligenciát munkája során.
„A vállalatok egyik legnagyobb hibája, ha az AI bevezetéséről pusztán a technológia körüli felfokozott várakozások hatására döntenek, nem pedig egy átgondolt stratégia mentén. Nem szabad ezt a kérdést elszigetelten kezelni, hiszen az AI csupán egy lehetséges eszköz egy átfogó digitalizációs stratégián belül. Emellett egyéb vállalati feltételek figyelembevétele is elengedhetetlen, mivel a szervezeti struktúra, a folyamatok, az adat- és kiberbiztonság, a munkatársak felhatalmazása és a változáskezelés egyaránt kulcsszerepet játszanak a sikeres bevezetésben” – mondta Ignácz Péter, a KPMG senior managere.
A legmagasabb szervezeti szintű AI-adaptációt Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában mérték – ezekben az országokban a munkavállalók a mindennapi AI-használatban is élen járnak. A heti szintű AI-használat aránya Lengyelországban 25 százalék, Szlovéniában 24 százalék, Romániában pedig 21 százalék.
Míg a szervezeti adaptáció és az egyéni AI-használat közel kiegyenlített szinten mozog a régióban, Magyarországon és Romániában minimális eltérés figyelhető meg: mindkét piacon a munkavállalók magasabb része önállóan használja az AI-eszközöket, még akkor is, amikor ezeket a megoldásokat a munkáltatójuk még nem vezette be formálisan. Ezek az eltérések ugyanakkor alacsonyak, 3–4 százalék körüliek. A régióban a világátlaghoz képest (70 százalék) minimálisan magasabb a díjmentes, publikusan hozzáférhető AI-megoldások használata (72 százalék), mely tendencia hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók által biztosított AI-eszközök használata kevésbé gyakori.
A szabályozás és a felelős keretrendszerek kialakításának hiánya vállalati környezetben is jelentős, mely növelheti a kockázatoknak való kitettséget. Míg világszerte a válaszadók 34 százaléka állítja, hogy munkahelyük rendelkezik hivatalos AI-irányelvekkel, addig a közép- és kelet-európai országokban ez az arány mindössze 23 százalék.
Hallucináció és munkahelyek: ettől tartanak a legtöbben Kelet-Európában
A hat vizsgált közép- és kelet-európai országban a válaszadók számára a mesterséges intelligencia személyesen tapasztalt három legnagyobb hátránya a félrevezető vagy hamis információk (55 százalék), a pontatlan eredmények (54 százalék), valamint az emberi interakciók és kapcsolódások elvesztése (53 százalék). Ezek az eredmények egyértelművé teszik, hogy a válaszadók több mint felét érintő aggodalmak elsősorban az AI megbízhatóságára és társadalmi hatásaira koncentrálódnak, háttérbe szorítva az olyan technikai kockázatokat, mint a kiberbiztonság vagy a munkahelyek megszűnése.
Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni az adott ember munkahelyét, eltérő válaszokat láthatunk. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29 százalék) viszonyítva 8 százalékkal kevesebben hisznek abban is a vizsgált régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Elkezdődött a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kiemelése, a munkakezdésre harminc egységből álló géppark vonult fel.
