Az elmúlt évek visszafogottabb aktivitása után kedvezőbb környezet alakulhat ki a magyarországi vállalatfelvásárlási és összeolvadási (M&A) piacon. A KPMG tranzakciós piaci áttekintése szerint a javuló makrogazdasági fundamentumok, a csökkenő hozamkörnyezet, valamint az európai uniós források gazdaságba történő becsatornázása együttesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar vállalatok értéke emelkedjen, és a befektetői érdeklődés fokozatosan erősödjön.
Mennyire jó piac Magyarország?
Az elmúlt években a magyar tranzakciós piac több strukturális kihívással szembesült. A régió éllovasaitól elmaradó gazdasági teljesítmény, a szabályozási bizonytalanságok és az állami befolyás növekedése egyaránt gyengítették a befektetői bizalmat. Ennek következményeként visszaesett a professzionális tőke jelenléte, mérséklődött a verseny az eladó vállalatokért, és nyomás alá kerültek a magyar cégek értékelései.
A korábbi évek egyik fontos változása a professzionális pénzügyi befektetők visszahúzódása volt. Miközben Budapest a 2000-es években a régió egyik pénzügyi központjának számított, a 2010-es évek közepére a nemzetközi és regionális private equity szereplők jelenléte jelentősen leépült. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban, Romániában és Csehországban látványosan fejlődött a private equity piac, ami tovább erősítette ezeknek az országoknak a régiós versenyelőnyét.
A KPMG szerint a hazai tranzakciós piac újbóli élénkülésének egyik alapfeltétele, hogy Magyarország ismét stabilabb növekedési pályára álljon. A közép-európai régió egyik legfontosabb befektetői vonzereje ugyanis az, hogy az érettebb nyugat-európai piacokhoz képest magasabb növekedési potenciált kínál, miközben az Európai Unión belül helyezkedik el. Magyarország középtávú csatlakozási terve az eurozónához pedig kiemelheti a magyar piacot a régió négy legnagyobb gazdasága közül és ez új lendületet adhat a hazai gazdaságnak és a tranzakciós piacnak is.
A csökkenő hozamok támogathatják az M&A-piacot
A javuló hozamkörnyezet már most kedvezőbb értékelési feltételeket teremthet. Az MNB statisztikája alapján a 20 éves forint állampapír átlagos referenciahozama májusban az egy évvel korábbi körülbelül 7,3 százalékról nagyjából 5,3 százalékra csökkent, amelynek egy része az országkockázati felár zsugorodásából adódik. Az országkockázati felár csökkenése a vállalatértékelésekben is fontos szerepet játszhat, hiszen mérsékelheti a vállalatértékelés során használt diszkontrátákat. Egy tipikus magántulajdonú közép- vagy nagyvállalat esetében ez akár 10–15 százalékos vállalatérték-növekedést is eredményezhet, amennyiben a hozamkörnyezet stabilizálódik a jelenlegi szinteken. A pozitív hatás defenzív iparágakban még ennél is számottevőbb lehet.
A forint idei erősödése szintén hatással lehet a tranzakciós piacra. Mivel a nagyobb vállalati tranzakciók árazása a hazai piacon is gyakran devizában történik, a forintban keletkező nyereségek devizában kifejezett értéke is emelkedhet.
A forint erősödése azonban az exportra értékesítő vállalatok jövedelmezőségére negatív hatással van és a túlzott erősödés nagy exporthányaddal működő cégek esetében átmenetileg pénzügyi nehézségeket is okozhat. Ezen cégek esetén a forint erősödése ellensúlyozhatja a korábban vázolt értéknövekedés hatást, illetve újra előtérbe helyezheti a treasury-funkció fejlesztését és a devizakockázatok tudatos kezelését.
A következő években több ágazatban is élénkülhet az M&A-aktivitás. A KPMG várakozásai szerint kiemelt érdeklődésre számíthat az energetika és az infrastruktúra, a technológia és az IT, valamint az egészségügy több szegmense. Emellett növekvő piaci érdeklődés várható a pénzügyi szektorban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is, míg a védelmi szektor iránti befektetői figyelem a nemzetközi geopolitikai folyamatokhoz igazodhat.
A piaci bizalom helyreállítása nélkül nincs tartós fordulat
A tartós élénküléshez ugyanakkor kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai és szabályozási környezetre is szükség van. A KPMG szerint a piaci verseny erősítése, a szabályozási bizonytalanságok csökkentése, valamint az állam tranzakciós piacokon betöltött szerepének újradefiniálása egyaránt hozzájárulhat a befektetői bizalom helyreállításához. Ehhez kapcsolódhat a külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó FDI-szabályozás átgondolása is: a stratégia ágazatokban indokolt lehet a szigorú állami kontroll fenntartása, a kevésbé kritikus szektorokban azonban a szabályozás újragondolása támogathatná a piaci aktivitást és a befektetői bizalom megerősítését.
A tőkepiaci bizalom visszaállítása hosszabb folyamat lehet, de a KPMG áttekintése szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar tranzakciós piac a következő években élénkülő pályára álljon. Ebben fontos szerepe lehet a professzionális pénzügyi befektetők visszatérésének, a hazai vállalati szektor szintlépésének, valamint a Budapesti Értéktőzsde további fejlődésének is.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”