Egy tavalyi jogszabály alapján az Otthon Start Program keretében megvalósuló új lakásépítések – kérelemre – magáncélú kiemelt beruházássá nyilváníthatók. Ezt a feltételrendszert egészítette ki egy múlt év végi módosítás, amely immár bírságolja, ha valaki nem a jogalkotó szándékának megfelelően veszi igénybe a kiemelt státuszt. Erre azoknak a fejlesztőknek is figyelniük kell, akik a kiemelt státuszt már korábban megkapták – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Az Otthon Start Program keretében bevezetett fix 3 százalékos lakáshitel klasszikus lakáspolitikai célokat szolgál: az új lakások iránti kereslet élénkítését és a megfizethetőbb lakhatás elősegítését. A jogalkotó azonban gyorsan felismerte, hogy a program kínálati oldalon is ösztönzésre szorul. Ennek eredményeként 2025-ben megjelent az a lehetőség, hogy a hitel feltételének megfelelő lakások építését célzó beruházások kiemelt beruházásokká legyenek nyilváníthatók.
Ennek feltétele, hogy a beruházás megfeleljen a jogszabályban rögzített lakásszámra és értékesítési arányokra vonatkozó követelményeknek: a beruházás egy vagy több lakóépületben összesen legalább 250 lakás megvalósítására irányuljon és a projektben kialakított lakások legalább 70 százaléka alkalmas legyen a 3 százalékos hitel igénybevételére – azaz azok beleférjenek az 1,5 millió forint/m2 és legfeljebb 100 millió forintos vételárkeretbe.
Mi az a kiemelt beruházási minősítés?
A kiemelt beruházás lényegében egy „gyorsítósáv”. Ez gyorsított és összehangolt hatósági eljárásokon, egyedi szabályozási megoldásokon és adott esetben a helyi építési szabályoktól való eltérési lehetőségen keresztül egy projekt gyorsabb és hatékonyabb megvalósítását teszi lehetővé. A kiemelt beruházási státusz lehetőséget már eddig is tartalmazta a jogrendszer – ez tavalytól kiterjesztésre került a 3 százalékos program alá tartozó lakásfejlesztésekre is. A cél nyilvánvaló: a kiemelt minősítés gyorsítsa fel a nagyobb volumenű magánlakás-fejlesztéseket és ezáltal minél gyorsabban bővítse azt a kínálatot, amelyhez a 3 százalékos hitel igénybe vehető lehet.
„A minősítés kérelmezésekor az építtető részletes nyilatkozatot és dokumentációt köteles benyújtani, többek között a beruházási területre, a tervezett fejlesztésre, a környezeti hatásokra és a költségekre vonatkozóan. A kiemelt státusz tehát már a kérelem benyújtásakor konkrét vállalásokhoz kötődik” – mondja Kovács Éva csoportvezető ügyvéd.
Rendfenntartók kerültek a gyorsítósávra
A tavalyi év végén meghozott és január 1-jétől életbe lépett új szabályok ezen vállalások be nem tartását kívánja szankcionálni.
A szankciórendszer központi eleme a bírság. A bírság alapja az, hogy az építési engedély szerinti teljes lakásszámhoz képest az értékesített, a 3 százalékos hitel feltételrendszerének megfelelő lakások aránya eléri-e a jogszabályban elvárt 70 százalékot. Ha ez az arány elmarad, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat és ennek keretében bírságolhat. A bírság mértéke sávosan alakul: minél nagyobb az eltérés a 70 százalékos aránytól, annál magasabb – jogsértéssel érintett lakásonként akár 10 millió forintig terjedő – bírság szabható ki. Nagy volumenű projektek esetén ez a kockázat akár milliárdos nagyságrendet is elérhet.
„Szankciók nem kizárólag az értékesítési arányhoz kapcsolódnak: a jogszabály a kiemelt státusz fenntartását szigorú eljárási határidőkhöz is köti” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Így pl. a kiemelt beruházássá nyilvánítás hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül építési engedély iránti kérelmet kell benyújtani: ennek elmulasztása a kiemelt státusz automatikus megszűnését eredményezi. Mindemellett önálló szankcióval jár egyes adminisztratív kötelezettségek megszegése is – így például az, ha a beruházó a jogszabály által kötelezővé tett beszámolókat határidőn kívül vagy valótlan tartalommal készíti el.
Mivel jár ez a beruházókra nézve?
A kiemelt beruházási státusz továbbra is jelentős előnyt kínálhat egy lakóprojekt megvalósítása során a beruházónak. Azonban egyértelművé vált, hogy a projektstruktúrát, az értékesítési stratégiát és az adminisztratív folyamatokat már a kezdetektől úgy kell kialakítani, hogy a 3 százalékos hitelre vonatkozó feltételek teljesítése ne csupán elméleti vállalás, hanem a projekt teljes életciklusa alatt reálisan biztosítható kötelezettség legyen. Ennek elmaradása most már komoly szankciós kockázatokat hordoz magában.
„A szigorított szabályok és a szankciók nem kizárólag az újonnan induló beruházásokra terjedhetnek ki: a 2026. január 1-jén már kiemelt státusszal rendelkező projektek, illetve a folyamatban lévő eljárások esetében is vizsgálni kell, hogy a beruházások megfelelnek-e a követelményeknek” – emlékeztet Kovács Éva. Ez a már megindult beruházások tekintetében is körültekintést és újratervezést igényelhet. Előfordulhat pl., hogy a már megkötött tervezési és kivitelezési szerződések nem tudják biztosítani a jogszabályi határidők (így például az építési engedély benyújtására vonatkozó határidő) betartását. De a szankciók fényében érdemes lehet ismételten áttekinteni a megvalósítandó lakásokra, azok értékesíthetőségére és árazására vonatkozó előzetes elképzeléseket is.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.