Kayser Ágota: Az új rutin kialakítása a home office egyik kulcsa

Kayser Ágota: Az új rutin kialakítása a home office egyik kulcsa
2021. 12. 13., 21:04

Hogyan lehet a tartós home office a cégnek és a dolgozónak is a lehető legjobb? Hogyan figyelhet a vezető egyformán az eltérő nyitottságú munkatársakra? Miként kerülhető el, hogy a privát és a szakmai életünk egymás rovására menjen? Hogyan ne csússzunk bele az éjszakai prezentáció készítésbe? Van, akinek nem való a home office? A kérdésekre Kayser Ágota, a Valueteam szervezetfejlesztő trénere válaszol.

Kayser Ágota, a Valueteam szervezetfejlesztő coacha szerint mindenkinek saját magának kell kialakítani a számára legjobban működő home office gyakorlatot, és egy vezetőnek mára az is feladatává vált, hogy ebben segítse munkatársait.

„Nincsenek kész megoldások arra, mitől lesz tökéletes a home office. Mindenki a munka-magánélet egyensúlyára törekszik mind az offline, mind az online munkavégzés során. Éppen ezért az a jó otthoni munkavégzés, amelyben ez megvan. Persze egy csapaton belül lehetnek teljesen eltérő habitussal bíró kollégák, akik hajlamosak más-más rutinokat kialakítani. Ennek érdekében vannak olyan dolgok, amikre lehet és érdemes is figyelni, hiszen a home office-nak három nagy veszélye van” – mondja a szakember, aki az egyiket az eltérő személyiségű csapattagok megfelelő támogatásának hiányában, a másikat az időmenedzsmentben, a harmadikat pedig a napirend, vagyis a nem megfelelő rutinban látja.

Azzal, hogy megszűnik a hétköznapi rendszeres kontakt a munkatársak között, a személyiségbeli különbségek is felerősödnek csapaton belül. Míg egy extrovertált jó eséllyel keresi a kapcsolatot, és akár a közös meetingeken felül is talál magának olyan kollégát, akivel együtt dolgozhat, vagy kicsit többet beszélget, addig egy introvertáltabb munkatárs eltávolodhat, és kicsit el is szigetelődhet.

„Eddig a kapcsolatok jöttek maguktól, voltak spontán találkozások, most egyszerűen terveznünk kell azokkal is. Ha a lakásomban élem az életem, a figyelmem a ház faláig tart, azokig az emberekig, akik a házon belül vannak. Kérdés, hogyan és merre nyitom ki, terjesztem ki a figyelmem. Ha a vezető nem figyel erre tudatosan nem csak a csapatmunka hatékonysága sérül, de az ő érzékelése is hamis képet adhat a kollégákról. Akivel több kontaktusa van (közelebb van), jobban érzékeli, róla az a képe alakulhat ki, hogy többet/jobban dolgozik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy erre (proximity bias) tudatos figyelemmel legyen.”

Gyorsan új életritmusunk alakult ki, ahogy az irodából átkerült a munkavégzés helye az otthonunkba. Ez a változás pedig azt is eredményezi, hogy tudatos új szokások, új napi rutin kialakítására van szükség. A megszokott életből átlépni egy újba azonban sokszor nem könnyű, és ha nem keretezzük újra a munkához, munkavégzéshez való viszonyunkat, akkor hiába az elmúlt másfél év home office tapasztalata, a problémák továbbra is megmaradnak. Az egyik legfontosabb, hogy egyénileg és a munkatársakkal közösen milyen rutinokat alakítunk ki.

„Az egészséges életmódnak öt fő eleme van: az alvás, a testmozgás, a táplálkozás, a munka és az egészséges ritmus. Utóbbi azt jelenti, hogy az ember miként alakítja ki a napi rutinját. Amikor például nem voltunk home office-ban, akkor volt egy menetrendje a napnak, vagyis felkeltünk reggel, utaztunk, beértünk az irodába, megbeszélésekre mentünk, tudtuk, hol és mikor ebédelünk, illetve azt is, mikor csukjuk le a gépet, amit lehet, hogy haza sem vittünk. Így könnyebben el lehetett választani a munkát és a magánéletet”– részletezte Kayser Ágota, aki azt is hozzátette, hogy a home office-ban éppen ez a rutin tűnik el és válik irrelevánssá, miközben átadja a helyét egy másiknak. A vezető és a munkavállalók feladata, hogy ebbe az új helyzetbe rendszert vigyenek.

„A rutint otthon is meg lehet tartani, de ehhez új szokásokra van szükség. Új szokásokat pedig apránként tudunk kialakítani kezdve például a reggeli ébresztő megváltoztatásával. Számos olyan új szokást alakíthatunk ki, ami az eredményességhez hozzásegít. A meetingek továbbra is kapaszkodókat jelenthetnek időmenedzsment szempontjából, de az a tapasztalat, hogy ezek sokszor egymást követik, és öt perc szünet sem marad köztük. Amikor egy közösségi térben vagyunk, akkor az emberi igények jobban láthatóvá válnak. Gondoljunk arra, hogy leugrunk két blokk között a büfébe, vagy kimegyünk a mosdóba. Az online térben ezeket kevésbé vesszük figyelembe. Ha a vezető tudatosan, rutinszerűen figyel ezekre is, az jó szokásként gyorsan el tud terjedni a csapat más közös meetingjeinél is” - fejtette ki a Valueteam szervezetfejlesztője.

Szerinte a szünetek is a jó ritmusú otthoni munkavégzés részei, ahogyan az is, hogy felálljunk az asztal mellől, mozogjunk, figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre.

Határozzuk meg a munkaidőnket: mettől-meddig foglalkozunk a céges mailekkel, vagy például a vacsoraasztalnál már nem válaszolunk egy-egy üzenetre. Ahogy mondani szokás a munkát csak abbahagyni lehet, befejezni nem, ebben pedig a rutin sokat segíthet és közelebb hozhat az ideális munka-magánélet egyensúlyhoz.

Kayser Ágota szerint ez azért is lényeges, mert a legutóbbi home office kutatási adatok azt mutatják, hogy a munkavállalók sokszor túlfutnak a munkaidőn, ez a túlóra pedig az egyensúly felborulásához, és gyors kiégéshez is vezethet.

A vezetőnek erre is figyelni kell. Fontos újragondolni a vezetői eszközeit: hogyan irányítja a munkát, hogyan támogat, hogyan mutat utat vagy példát.

A rutin segíthet a fókuszált munkavégzésben is, vagyis, ha megvan a behatárolt munkaidő, akkor sokkal jobban tudunk a feladatra koncentrálni, hiszen szabályozva van a magánélet és a munka ideje. Családosoknál érdemes egymás munkaidejét összehangolni, átbeszélni, miként tudják egymást támogatni, akár egyezményes jeleket kitalálni: ha például csukva van az ajtó, akkor az azt jelenti, hogy éppen megbeszélésen van a másik.

Így, ha mindenki tisztában van a szabályokkal, a „home office balesetek” is elkerülhetők. Például az, hogy a kisgyerek besétáljon az anyuka meetingjébe, illetve a koncentrált munkavégzés is megoldhatóbb.

Az időmenedzsment mellett legalább olyan fontos a munkahelyi közeg élményének megteremtése. Ebben nagy szerepet játszik a megfelelő munkakörnyezet kialakítása, ami elválik a személyes tértől, ahol fókuszáltan tudunk dolgozni. Nagyon jó, ha egy megfelelő megvilágítású, lehetőleg ablak melletti munkasarkot is ki tudunk otthon alakítani kényelmes székkel. A munka helyének kijelölése segíthet a munka-magánélet egyensúly megőrzésében.

„Sokaktól hallottuk már, mennyire fontos, hogy legyen egy asztal, ami mellé leülhetünk. Szerintem azonban a munkahelyi élmény megidézése ott kezdődik, hogy mit viselünk. Felöltözünk-e, mintha munkába mennénk, vagy nem? Sok mindenre kihat ugyanis, hogy mi van rajtunk: arra, hogy milyen a hangunk a telefonban, mennyire vagyunk magabiztosak. Amikor online tréninget tartok, mindig kisminkelem magam, mintha élőben lenne. Ez ad egy munkában vagyok érzést, ami meghatározza az attitűdömet is” tette hozzá a Valueteam szakembere.

(Fotó: ArtsIllustratedStudios)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS