Jövőbiztos, ESG-központú működés: az első lépések

2024. 02. 23., 11:10

A jogszabályi környezet komplexitása, a pontos elvárások (egyelőre) tisztázatlan részletei nem segítik a magyar vállalatok ESG-átállását – írja a PwC Magyarország szakértője.

Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy 2050-re az EU klímasemlegessé váljon. Ennek érdekében kidolgozták a Zöld Finanszírozási Keretrendszert, amelynek elemei a kibocsátáscsökkentést legnagyobb mértékben befolyásolni tudó nagyvállalati szférát és pénzintézeteket érintik elsődlegesen. Mivel a klímasemlegességet a társadalmi egyensúly megtartásával, javításával tervezik elérni, a Zöld Finanszírozási Keretrendszer elemei nemcsak a környezeti témára, de társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokra is kiterjednek – írja friss cikkében Lukács Lilla, a PwC Magyarország ESG-szakértője.

A PwC 2023-as, globális vezérigazgatói felmérése ismét hozott meglepő és kevésbé meglepő eredményeket, magyar viszonylatban is. A tavalyi évhez hasonlóan minden ötödik cégvezető látja úgy, hogy amennyiben nem változtatnak a működésen, a vállalat maximum három évig marad gazdaságilag életképes. Bár nem a klímaváltozás hatásaitól tartanak a leginkább, nagyrészük már foglalkozik az ESG témájával – ezt a folyamatot kifejezetten felgyorsította az energiaválság érezhető hatása. Bár a környezet elvárásai egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatvezetőkre, hogy a pénzügyi mutatókon túl a nem pénzügyi teljesítményt is ugyanolyan precizitással monitorozzák, jelentsék és fejlesszék, egyelőre jelentős bizonytalanság figyelhető meg abból a szempontból, hogy milyen irányba tegyék meg az első lépéseket. A stratégiai szemlélet pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU-s célok felé tartva a vállalatok megfeleljenek az érintetti és jogszabályi elvárásoknak, és hosszú távon versenyképesek maradhassanak. Ha az adott cégre (még) nem  is vonatkozik közvetlen jogszabályi kötelezettség, a piac ma már jellemzően megköveteli az ESG-adatok rendelkezésre állását a teljes ellátási láncra vonatkozóan. Milyen irányból fogjon az ESG – meglehetősen széleskörű – témájához az a cég, amely ezidáig nem foglalkozott hasonló kérdésekkel? 

A jogszabályi környezet komplexitása, a pontos elvárások (egyelőre) tisztázatlan részletei nem segítik a magyar vállalatok ESG-átállását. Ezen elvárások elsődlegesen a tőzsdei- és nagyvállalatokat érintik, akik elsőként  a jogszabályi környezet felmérését végzik el. Az ESG szabályozói környezet több összekapcsolódó, de sokszor egymástól akár teljesen különböző jogterületen megjelenő elemből áll, így ez a lépés sokkal komplexebb és időigényesebb lehet, mint azt elsőre gondolnánk. A szűken, kifejezetten számviteli értelemben vett ESG-témakörben megjelenő jogszabályok mindenekelőtt a jelentéstételt, az ellátási láncok átvilágítását és az audit szempontokat hivatottak meghatározni. Az eddigiekben szabadon választott keretrendszereket felváltja az ESRS (European Sustainability Reporting Standards), amely az EU területén kötelezően alkalmazandó nem pénzügyi sztenderdeket jelenti, így ennek ismerete nélkülözhetetlen  a jelentéstételhez.

 A módszertan megismerését követő  gyakorlati megfelelés további kihívásokat tartogat. Ebben a fázisban a vállalatok az érintetti elvárások feltérképezését és az iparági benchmark elvégzését tekintik kiindulási alapnak, ideértve olyan globális szervezetek ajánlásait is, mint a SASB. Erre épül aztán a vállalat ESG-szempontból materiális témáinak meghatározása, melyhez elengedhetetlen annak az adatkörnek a behatárolása, amit az adott cég vizsgál, ez főként vállalatcsoportok esetén lehet jelentős. 

A lényeges témák birtokában az adatigény meghatározása és az adatok rendelkezésre állásának ellenőrzése jelenthet nehézséget, tekintettel arra, hogy több vállalati funkcióban és több rendszerben található információk szintetizálására van szükség. Ez különböző területekről számos kolléga együttműködését is igényli. Fontos hangsúlyozni  a kockázatmenedzsment szerepét, amely a pénzügyi kockázatok felméréséhez hasonlóan az ellátási láncok átvilágításában is kiemelt feladatot  kell ellásson, ebből adódóan pedig az ellátási láncra vonatkozó adatok szolgáltatásában is. A kötelezően jelentendő, de rendelkezésre nem álló adatok pótlására lehetőség van a következő években, azonban ezt a hiányosságot is publikussá kell tenni. Itt szükséges megemlítenünk az EU (és egyben az ESG-szempontrendszerek) egyik kulcstényezőjét, a GHG Protokoll alapján történő kibocsátásszámítást, amely a meglévő adatok alapján egy külön számítást igényel. Végül következik az első jelentés – többnyire még – GRI-keretrendszer szerinti összeállítása. Egyéb jogszabályi kötelezettség (ideértve például a Taxonómia jelentési vagy audit kötelezettséget) esetén legtöbbször kiegészítő lépésekre is szükség lehet. 

Amint az aktuális állapotot összefoglaltuk az első jelentésben – elsődlegesen a vállalatvezetés és a külső érintettjeink számára –, el lehet kezdeni a továbblépési irányokkal kapcsolatos gondolkodást. Mit tart reális, elérendő és elérhető célnak a vezetőség (mind a jelentéstételi módszertan, mind a vállalatirányítási fejlesztések kapcsán)? Mi az, ami a stratégiához megfelelően illeszkedik? Milyen finanszírozási formával érhető el a kívánt eredmény? Ahhoz, hogy felelősségteljes vállalások születhessenek, amelyeknek a jövőben a cég képes és hajlandó megfelelni, elengedhetetlen a felsővezetés bevonódása. Az  egyszeri (állapot)jelentésen felül  elengedhetetlen a meghatározott célok nyomon követése, az adatok megbízhatóságának folyamatos biztosítása annak érdekében, hogy a greenwashing – és egy jövőben felmerülő bírság – elkerülhető legyen. Az ESG-szempontú vállalati gondolkodás eléréséhez kiemelt jelentőséggel bír a munkatársak ezzel  kapcsolatos ismereteinek bővítése és képzése. 

A jelentések tartalmi és formai elemeit tovább pontosítja a közeljövőben az ESG-kerettörvényhez kapcsolódó részletszabályozás, ami várhatóan definiálja a kötelező jelentési keretrendszert (ESRS), a tanúsítási szempontrendszert és a biztosítással, minősítéssel kapcsolatos elvárásokat is. A felkészülés viszont addig sem várathat magára, hiszen az ESG-kerettörvény, bár részletszabályok nélkül, de 2024. január 1-jén hatályba lépett. A megfelelési hibák és a jövőbeni súlyos bírságok elkerülése érdekében tehát a felkészülést most kell elkezdeni a  kötelezett vállalatoknak. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS