Ismerik a kkv-k a mediációt, mégsem élnek vele

2020. 02. 15., 19:00

Rengeteg időt, pénzt és stresszt lehet megspórolni a gazdasági mediációval, amelynek előnyeivel a magyar vállalkozók is egyre inkább tisztában vannak – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának a fővárosi cégek munkahelyi konfliktuskezelési módszereit feltérképező kutatásából. Ezzel együtt nálunk száz peres ügyre mindössze egyetlen mediáció jut, pedig a hatékonysága is egészen kimagasló: a tapasztalatok szerint a mediáció során létrejött megállapodások 85-90 százalékát betartják a felek.

Magyarországon évente nagyságrendileg 15 ezer gazdasági jellegű per van, és mindössze 6 százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív módon. Az utóbbi kategóriába tartoznak a békéltető fórumok és a mediáció is, amelyekről már érzékelhető tapasztalattal rendelkeznek a hazai kis- és középvállalatok.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Közép Európai Mediációs Intézet (KEMI) tavalyi felméréséből legalábbis az olvasható ki, hogy a válaszadók negyede már részt vett korábban valamelyik alternatív konfliktuskezelési eljárásban.

Miközben azonban az öreg kontinens nyugati felén tíz – egyes országokban már öt – peres ügyre jut egy mediáció, addig Kelet-Európában és így Magyarországon is 1 százalék alatt van a mediációs/peres eljárások aránya.

„Ez elképesztően rossz mutató, hiszen a bíróságon történő vitarendezés nem megoldásközpontú, hiányzik belőle az érdekalapú megegyezés, ugyanakkor nagyon lassú is” – vélekedik Szilágyi András, a BKIK mediációs és jogi osztályának elnöke, elsősorban korábbi jogtanácsosi, valamint fogyasztóvédelmi vezetői tapasztalataiból kiindulva.

Szerinte a modern gazdasági életben gyorsabb és – ami ennél is fontosabb – hatékonyabb vitarendezési módszerekre van szükség, amit a hazai nagyvállalatok már fel is ismertek. Velük ellentétben a magyar kkv-k egyelőre csak elvétve élnek a mediáció eszközével. Pedig – amint az a felmérésből is kiviláglik – pontosan tudják, hogy a mediációnak számos előnye van a bírósági eljárással szemben: mindkét fél akaratával összhangban, közös kérelemre indul, gyorsabb, olcsóbb, célja a közös, win-win megoldás, ennek megfelelően általában mindkét oldal elégedett a kimenetellel. 

Olyannyira, hogy a tapasztalatok szerint a felek a mediáció során kötött megállapodások 85-90 százalékát be is tartják. Arról nem beszélve, hogy joglemondást sem jelent, mivel a felek előtt változatlanul nyitva marad a bírósági út.

„A mediáció további óriási előnye, hogy a kézzel fogható eredmény, a konkrét megállapodás nélkül is sikeres: ha megindul a felek között a párbeszéd, az nem csupán a jövőbeni kommunikációjukra van jótékony hatással, de akár évtizedes ellentéteket is képes feloldani” – fogalmazott a KEMI alapító elnöke.

Németh Zoltán szerint az alternatív módszer ráadásul forintokban kifejezhető, komolyabb versenyelőnyt hordoz a nagyságrendileg magasabb költséggel és időigénnyel járó bírósági eljárással szemben. Tagországszintű átlagadatok alapján egy uniós jogvita átlagos költsége 10 449 euró, míg a mediációé csupán 2497 euró. És miközben a peres eljárások sokszor éveken keresztül húzódnak, a mediációs folyamat átlagosan három-hat ülés után lezárható.

Miközben a BKIK és a KEMI közös kutatása szerint a módszer ismertségével nincs is baj, a válaszadók 89,5 százaléka hallott már a mediációról, 34,8 százalékuk szerint alapos felvilágosításra lenne szükség arról, hogy mikor érdemes mediátorhoz fordulni. A résztvevők 18,4 százaléka magáról a mediációs eljárásról is további tájékoztatást igényel. Nem véletlenül javasolják a kutatás szerzői a BKIK-nak, hogy nyújtson a rendezett kamarai státuszú vállalkozások részére ingyenes mediációs tanácsadást, a konkrét mediációs eljárást pedig kedvező feltételekkel tegye elérhetővé a vállalkozásoknak.

„A kamara az ország egyetlen köztestületi formában működő mediációs szolgáltatója, amely a függetlenség és pártatlanság záloga. A BKIK Mediátorképző Akadémia révén a szakmai szervezet tíz éve fektet kiemelt hangsúlyt a gazdasági mediátorképzésre, miközben arra is megoldást kínál, hogy a cégek akár házon belül is hatékonyabban oldják meg a felmerülő munkaügyi konfliktusoka” – tette hozzá Szányi Gabriella, a BKIK PR és marketing igazgatója.

A célzott kamarai workshopok révén érdemben csökkenthető a vitás esetekre „kidobott" pénz: a tavalyi kutatásban megkérdezettek szerint jelentős összegeket emésztenek fel a nem megoldott vagy nem megfelelően megoldott konfliktusok, ahogyan azt is, hogy milyen eszközöket vesznek igénybe a megoldás érdekében.

A legtöbben (34 százalék) úgy vélik, hogy a cégeknek éves szinten 5-10 százalékos költségvetési terhet jelent a vitás helyzetek kialakulása és kezelése, de sokan (30,9 százalék) teszik ezt a tételt 10-20 százalék közöttire, 14,2 százalék szerint pedig a 20 százalékot is meghaladja a költségvetési hatás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS