Aláírtátok a szerződést, kifizettétek a vételárat – jöhet a birtokbavétel? A Duna House szakértői összefoglalták, hogy milyen lépései vannak a folyamatnak, milyen dokumentáció szükséges és mire kell figyelned eladóként vagy vevőként.
A birtokbavétel jellemzően a vételár teljes kifizetését követően történik. Az átadás pontos időpontját érdemes már az adásvételi szerződésben meghatározni, azzal a praktikus kitétellel, hogy a birtokbavétel akár hamarabb is megtörténhet. Érdemes egy olyan dátumot megjelölni, ami elég időt hagy az előző tulajdonosnak arra, hogy kiköltözzön. Azonban arra is van lehetőség, hogy a szerződésben kötbért határozzanak meg arra az esetre, ha az eladónak felróható ok miatt nem történik meg időben az átadás.
A birtokbavétel után az új tulajdonos viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket, így vevőként kiemelten fontos meggyőződni arról, hogy az ingatlan olyan állapotban van, amiről előzetesen megállapodtak a felek. A birtokbavételt követően felmerülő hibák esetén az eladó tud arra hivatkozni, hogy a birtokbavételi jegyzőkönyvben a vevő nyilatkozott arról, hogy az ingatlant műszakilag kifogástalan állapotban vette át. Vevőként ezért a birtokbaadás során ellenőrizd, hogy biztosan működnek-e a gépek: a háztartási gépek mellett a kazánt vagy bojlert is vizsgáld meg. Emellett a vezetékek, nyílászárók és a burkolat állapotát is vedd szemügyre.
A birtokbaadás – vagy ahogy a köznyelvben elterjedt, kulcsátadás – során a vevő átveszi az ingatlant az eladótól. Erről dokumentáció is készül egy jegyzőkönyv formájában. Egy jegyzőkönyvsablon tartalmazza az eladó és a vevő adatait, megállapítja a tényt, hogy a vételár kifizetésre került, valamint azt, hogy az ingatlan tehermentes állapotban került átadásra. A sablon igény szerint természetesen kiegészíthető további információkkal.
A jegyzőkönyv a mérőórák aktuális állását és gyári számukat is rögzíti. Vevőként érdemes az előző tulajdonostól igazolást kérni arról, hogy nincs tartozása a közművel felé – ezt nevezik nullás igazolásnak. A birtokbaadás során a mérőórák állását is érdemes lefényképezni, hogy későbbi kérdések vagy vitás helyzet esetén bizonyítékul szolgáljon.
Kiemelten fontos, hogy a mérőórák gyári számát pontosan rögzítsük, hiszen ha a gyári szám nem vagy helytelenül szerepel a jegyzőkönyvben, akkor problémába ütközhetünk az átírás során. A közüzemi szolgáltatók felé is jelenteni kell a tulajdonosváltást: ehhez a legtöbb szolgáltató holnapjáról letölthető minta, amit érdemes a birtokbaadáskor aláíratni az előző tulajdonossal. Sok szolgáltatónál ma már akár online is elintézhető a bejelentés.
A birtokbavétel során az eladó átadja a kulcsokat a vevőnek. A kapott kulcsok számát szintén érdemes rögzíteni a jegyzőkönyvben. Az átadást követően pedig célszerű lecserélni a zárakat, hogy teljes biztonságban élvezhessük az új otthonunkat.
Ha a fenti adatokat mind rögzítettétek, nincs más hátra, mint 2 tanúval aláíratni vagy ügyvéddel ellenjegyezni az iratokat. Ez az utolsó lépés ahhoz szükséges, hogy a jegyzőkönyv bizonyító erővel bírjon a későbbiekben.
Jeong Kwan szeptember 25-én 15:00-17:30 között tart előadást a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és szót ejt a fenntarthatóság fontosságáról is.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tudományos fórumán (virtuálisan) minden érdeklődő részt vehet.