Így lehet lebuktatni a virtuális „emberrablókat”

2024. 03. 02., 20:10

A mesterséges intelligencia (AI) hangklónozási technológiájával ma már virtuális emberrablást is el tudnak követni az internetes csalók. A kiberbűnözők arra is képesek a legmodernebb technológiát alkalmazva, hogy a hozzátartozó, például a gyerek hangján hívják fel a szülőket váltságdíjat követelve, súlyos érzelmi és anyagi károkat okozva az áldozatoknak – hívták fel a figyelmet az ESET szakértői.

A csalók a telefonos átverések során mindinkább a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, és módszerük elegendő meggyőző erővel bírhat ahhoz, hogy a legközelebbi családtagokat is fizetésre kényszerítsék – tájékoztatott az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója.

A szakértők szerint a ChatGPT és más mesterséges intelligencia-eszközök segítségével a virtuális emberrablások széleskörben elterjedhetnek, egyúttal a csalók könnyebben megtalálhatják az ideális áldozatokat. A hirdetők és a marketingesek például évek óta alkalmaznak viselkedéselemző technikákat, hogy a megfelelő üzeneteket a megfelelő időben juttassák el a célcsoportokhoz.

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) is segíthet a csalóknak azáltal, hogy megkeresi azokat a személyeket, akik a legnagyobb valószínűséggel fizetni fognak, ha virtuális emberrablás áldozatává válnak. Az AI lehetővé teszi a csalók számára, hogy a korábbinál jóval nagyobb léptékben, tömegesen hajtsák végre akcióikat, még több kárt okozva, különösebb erőfeszítés nélkül.

Az ESET elemzése szerint a hangklónozási technológia már most is képes a hitelesnek tűnő megtévesztésre, és a kiberbűnözők körében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hangklónozó szolgáltatások (VcaaS, Voice Cloning-as-a-Service) iránt. Amennyiben ezek elterjednek, minden támadó számára lehetővé válik az ilyen jellegű csalások végrehajtása, különösen, ha a GenAI-eszközökkel együtt használják.

A virtuális emberrablások több szakaszból épülnek fel: először a csalók potenciális áldozatokat keresnek, majd azonosítják az „emberrablás” célpontját, így az adott személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján. A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli, de hihető és megrázó szituációt, és felmérik, melyik a legalkalmasabb időpont a hívásra: például amikor valaki nyaral és távol van otthonától, rokonától. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek, amellyel megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: az információk forrása szinte mindig a közösségi média, ezért nagyon fontos, hogy milyen nyilvánosan elérhető adatot osztanak meg magukról az internetezők.

Ebben az esetben is az első és legfontosabb szabály, hogy senki ne osszon meg (túl sok) személyes információt a közösségi médiában. Kerüljék a lakcímek és a telefonszámok közzétételét, ne publikáljanak fényképeket vagy videó- és hangfelvételeket a családtagjaikról, és semmiképp ne osszanak meg részleteket a hozzátartozók aktuális utazásairól.

Egy újabb tanács szerint a felhasználók állítsák privát módra a közösségi média profiljaikat, minimálisra csökkentve az esélyét annak, hogy a bűnözők megtalálják őket online térben.

Akkor is gyanakodni kell, ha az üzenetben azt kérik, hogy az címzett adja meg a személyes adatait vagy a közösségi profiljai bejelentkezési adatait.

A szülők használhatnak olyan programokat is, amelyeknek van helymeghatározási funkciója, így ellenőrizni tudják, hogy hol van a gyermekük.

A szakértők azt is tanácsolják, hogy ha valakit feltételezhetően virtuális emberrablás miatt hívnak, tartsa szóval a „rablókat”, és ezzel egy időben próbálja meg felvenni a kapcsolatot az állítólag elrabolt személlyel, vagy szóljon valakinek a közelében, hogy segítsen ebben. Bár nem könnyű, de próbáljon nyugodt maradni a felhívott hozzátartozó, és ne osszon meg semmilyen további személyes információt, illetve vegye rá az „emberrablókat”, hogy válaszoljanak olyan kérdésre, amelyre csak az „elrabolt” tudhatja a választ, és kérje, hogy beszélhessen vele. Fontos az is, hogy a lehető leghamarabb értesítse a helyi rendőrséget. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS