HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont: a műanyagfenyő kifejezetten káros a környezetre

Sokan élnek abban a hitben, hogy a műfenyő környezetkímélőbb, hiszen – ellentétben a vágott fenyővel – tartós, akár évekig is eláll, míg a fenyőfákat évente kivágják. A vita gyakran félreértéseken alapul: sokan úgy gondolják, hogy a karácsonyi fenyő kivágása erdőirtással jár.

A karácsonyra szánt fenyőfák speciális ültetvényekről származnak

„A karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emelte ki Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. Hozzátette, hogy az ilyen fenyőültetvények élőhelyet is biztosítanak többféle állatcsoportnak, bár jelentőségük ilyen tekintetben elmarad az őshonos idős erdőkétől.

Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik.

A műfenyő nem a legjobb opció

„A műanyagfenyő a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra. Bármennyire praktikusnak tűnik, kifejezetten káros a környezetre” – mondta a kutató. A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet.

Mi a legjobb választás, ha a környezetet nézzük?

Klíma- és természetvédelmi szempontból Aszalós Réka szerint a legjobb választás az alternatív karácsonyfa, amelyet akár gallyakból vagy deszkákból is össze lehet állítani. Az interneten ma már számos nagyon szép, kreatív és emellett környezetbarát ötletet lehet találni. Ugyanakkor érthető, ha valaki tradicionális vagy kulturális okokból élő fenyőt szeretne az ünnepre. Ebben az esetben azonban érdemes a környezeti szempontokat mérlegelni.

„A legfontosabb szempont, hogy ha valaki élő fenyőfát vásárol, ne túl nagyméretű és mindenképpen Magyarországon termesztett fenyőt válasszon, hiszen a külföldről – például Hollandiából – érkező fák eleve nagyobb környezeti terhelést jelentenek” – emelte ki Aszalós Réka. Hozzátette, hogy a méretnek azért van külön jelentősége, mert a kisebb méretű fenyőfák esetében kisebb a környezeti terhelés, amivel termesztették és az országon belül szállították azokat.

„Fontos szempont a fenyőfák ünnep utáni hasznosítása is, semmiképpen ne a kommunális hulladékba kerüljön a fa – mondta a kutató. – Lehetőség szerint feldarabolva kerüljön komposztba, vagy mulcsként, talajtakaróként hasznosítsák. Ha erre házilag nincs lehetőség, akkor érdemes olyan helyre elvinni, ahol komposztálják, amint ez több önkormányzatnál már bevett gyakorlat.”

Földlabdás vagy vágott fenyő?

„Elvben sok minden szól a földlabdás fenyőfa vásárlása mellett, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ezeknek a növényeknek egy része elpusztul, még akkor is, ha az ünnep után szinte azonnal kiültetik” – mondta a kutató. Arra is kitért, hogy már a lucfenyő sem viseli jól a mostani hazai klímát, az úgynevezett normann fenyő pedig még rosszabbul bírja.

A termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni

A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak.