Hogyan terjedhetnek el a vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodások?

Hogyan terjedhetnek el a vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodások?
2022. 11. 18., 15:17

„Megoldást kell találni a finanszírozók által felvetett problémákra, amelyhez a termelő oldali termékfejlesztés a kulcs.”

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese előadást tartott a vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodásokról (cPPA-k) a DLA Piper üzleti reggelijén. A panelbeszélgetés vendégei arra keresték a választ, hogy a jelenlegi napelemes felfutás közepette és a kötelező átvételi tarifa (KÁT) rendszer lezárulása után Magyarországon milyen feltételek mellett várható, illetve milyen problémák kezelésére adhat választ a vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodások elterjedése. Ságvári Pál hangsúlyozta: megoldást kell találni a finanszírozók által felvetett problémákra, amelyhez a termelő oldali termékfejlesztés a kulcs.

A nemzetközi tapasztalatok alapján az állami támogatásban nem részesülő megújuló erőművi beruházások jelentős hányada úgynevezett vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodások (cPPA) keretében történik, amely megfelelő konstrukció esetében egyszerre biztosíthatja az átvevőnek a piaci árkockázat csökkentését és a dekarbonizációs célok érvényesülését, a termelőnél pedig a kedvezőbb finanszírozási lehetőségekhez történő hozzáférést. Ennek gazdasági racionalitását az adja, hogy a villamosenergia előállításának fajlagos költsége (LCOE) mind a napelemek, mind a szélerőművek esetében eléggé lecsökkent ahhoz, hogy egy hosszú távon fixált, viszonylag alacsony ár esetében is megfelelő megtérülést hozzon a megújuló termelésbe fektetett beruházás.

Ez a konstrukció különösen az utóbbi években igen népszerű mind az Egyesült Államokban, mind Európában (pl. Spanyolország, Svédország, Lengyelország). Magyarországon még nem terjedt el széles körben ez az üzleti konstrukció, ám az érdeklődés itthon is élénkül.

A műhelyvitán az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdés a megújuló beruházások és a kiegyenlítő szabályozási árak, valamint a csatlakozási követelmények egymáshoz fűződő kapcsolata, illetve az ezekkel kapcsolatos szabályozói kockázat volt. Ságvári Pál hangsúlyozta, hogy a megújuló villamosenergia-termelők hálózatba illesztése két oszlopon nyugszik, egyfelől a megfelelően működő kiegyenlítő szabályozási piacon, másfelől viszont az elosztói infrastruktúrán, illetve ennek hatékonyságán. A MEKH elnökhelyettese elmondta, hogy a MEKH már kidolgozott egy, a rugalmassági kapacitások megfelelőségét elősegítő javaslatot, amelyről folyamatos egyeztetések folynak a MEKH és a szaktárca között.

A panelbeszélgetés zárógondolataként Ságvári Pál kifejtette, megoldást kell találni a finanszírozók által felvetett problémákra, melyhez a termelő oldali termékfejlesztés a kulcs. Azonban az itthoni adottságoknak megfelelő szerződéses konstrukciókat elsősorban a piaci szereplőknek kell kidolgozniuk.

MEKH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS