Hogyan bánjunk szabályosan a szeméttel?

2026. 01. 21., 19:05

Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese tippeket ad arra, hogy miként lehet a háztartásban keletkezett hulladékot jogszerűen és megfelelően kezelni.

A fogyasztói társadalom következménye a temérdek hulladék, amit nap mint nap, mi fogyasztók termelünk. Ennek számos oka van, az egyik legjelentősebb az a rengeteg csomagolóanyag, ami felhalmozódik a háztartásokban.

Az eladhatóság növelése érdekében a fogyasztási cikkeket úgy kínálják, hogy felkeltsék a vásárlói érdeklődést. Például az élelmiszer boltok polcain már egy 80 ml-es joghurtot is valamilyen színes, tetszetős vagy épp gyerekeknek szóló mesés csomagolásban kínálnak. Az egy pillantás alatt elfogyasztható termékek ökológiai lábnyoma akár több 100 évesre nyúlik. Egy műanyag palack vagy zacskó lebomlása 200–500 évig, de akár 1000 évig is eltarthat.

De az élelmiszerek mellett számos más emberi felhasználású termék is megterheli a környezetet, az elemek, a vegyi anyagok, az olajok, és más hasonló kidobott dolgok környezetszennyező, illetve veszélyes hulladéknak minősülnek.

Ezért közös felelősségünk, hogy a környezetszennyezés emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásait minimalizáljuk, aminek egyik útja az, hogy megtanuljuk a hulladékok helyes kezelését és arra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket
– kezdi összefoglalóját Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese.

A hulladékkezelés első szabálya

A felelős hulladékkezelés első logikus pillére a megelőzés. Ez egyrészt azt jelenti, hogy amennyire csak lehet, ne termeljünk felesleges szemetet, így például használjuk ugyanazt a bevásárló táskát, használjunk zöldség- és gyűmölcshálót zacskó helyett, műanyag palack helyett ivókulacsot, tegyünk a kosarunkba kevesebb eldobható csomagolású vagy egyszer használatos terméket. Tudatosan figyeljünk arra főzés során, hogy használjuk fel a maradékokat.

Másrészt a hulladék újrahasznosítását kell előnyben részesíteni, ez nyújtja a legjobb ökológiai lehetőségeket. A hulladék újrahasznosítása a kidobandó anyagokból, mint például a papír, az üveg vagy a műanyag, új termék vagy nyersanyag előállítását jelenti. Ez magában foglalja a házi megoldások mellett a szelektív hulladékgyűjtést, feldolgozását, valamint az új termékekké alakítást.

Ha mindezekre odafigyelünk, már sokat tettünk azért, hogy megóvjuk a jövő nemzedéknek a környezetünket.

A szelektív gyűjtés

A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése a jól ismert sárga és kék kukákba történik. A szelektív gyűjtésnél az a fontos, hogy a kukába csak az kerüljön, ami odavaló. A műanyag, a fém és a társított karton (Tetrapak) csomagolások egyazon kukába dobhatók. A papír és az üveg másik gyűjtőbe kerüljenek.

A hulladékokat érdemes és hasznos, ha lapítva és megszárítva dobjuk ki, mivel így könnyebben szállíthatók és kevesebb vegyszer és energia szükséges az újra hasznosításukat megelőző feldolgozásukhoz.

Sok közterületen a szelektív hulladékgyűjtéshez nagyobb méretű konténereket is kihelyeznek. Fontos tudni, hogy ezeknél a gyűjtőszigeteknél a konténer mellé tilos hulladékot lerakni, még akkor is, ha azok már tele vannak.

Ami nem mehet a kukába

Vannak olyan hulladékok, amelyeket hagyományos módon nem tudunk kukába helyezni, mivel a méretük, súlyuk, anyaguk, veszélyességük okán nem alkalmasak arra, hogy a kukába kidobjuk. Ilyenek például az akkumulátorok, gumiabroncsok, háztartási gépek, elektronikai cikkek, építési anyagok stb.

Ezeket a hulladékudvarba lehet elszállítani, továbbá azokat a nagyméretű hulladékokat is, amelyek ritkán keletkeznek és nehéz velük mit kezdeni, ilyenek például a lakásfelújítás során keletkezett törmelékek, nyílászárók, bútorok, kerti berendezések.

A háztartási olajat is le lehet adni – kihűlt állapotban – a hulladékudvarban, vagy az erre kijelölt gyűjtőpontokon.

A zöldhulladék

A zöldhulladék a háztartásokban, kertekben levágott ágak, levelek, zöldség- és gyümölcsmaradékok, tehát azok a növény maradványok, amelyek biológiai úton lebomlanak. A zöldhulladék e jellegéből eredően eltérő hulladékkezelés alá esik. A kisebb mennyiségű zöldhulladék legcélszerűbb házi megoldása a termőföldbe való visszafogatás, a komposztálás. Ha valaki nem kertesházban él, bizonyos helyeken lehetőség van közösségi komposztálásra is, illetve eszközöket ehhez egyes önkormányzatok ingyenesen nyújtanak. Ha erre nincs lehetőség vagy nagyobb mennyiségű a zöldhulladék, akkor a helyi szolgáltatóval lehet elszállíttatni vagy el lehet vinni zöldhulladék lerakóba.

Bár a zöldhulladék biológiailag lebomlik, nem lehet erőben vagy más zöld helyen kidobni! Ugyanis egyrészt az így lerakott zöldhulladék is szennyezi a környezetet, másrészt pedig a zsák megakadályozza a lebomlást.

A gyógyszerek

A gyógyszerek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek a talajba és a vízbe kerülve szennyezik a talajvizet, ivóvizet, növényeket, és ezáltal károsíthatják az emberi szervezetet is. Ezért a gyógyszereket tilos a szemétbe dobni, ehelyett a gyógyszereket vissza kell vinni a patikákban kihelyezett speciális gyűjtődobozokba.

Mi a következménye, ha mégsem legálisan szemetelünk?

Ahogy láthattuk a hulladékok megfelelő gyűjtése és kezelése az egészséges emberi és természeti környezet megvédésének és megtartásának fontos része. A hulladékkezelés során alapvető a hulladékok válogatott gyűjtése, a hulladékudvarok használata, valamint a veszélyes hulladékok elkülönített kezelése.

Lényeges, hogy ismerjük és betartsuk az erre vonatkozó jogszabályokat, mert azok megszegése nem csak hatósági eljárást és akár pénzbírságot, hanem büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet.

Az ügyészség feladata

Az ügyészség a környezetünkkel szemben elkövetett bűncselekmények esetén is felügyeli a nyomozást, vádat emel és képviseli azt a bíróság előtt. Emellett az ügyészségről szóló törvény kiemelt feladatként jelöli meg a környezet, a természet és a termőföld védelmével összefüggésben levő ügyészi perindítási jogosultságot.

Az ügyészség közérdekvédelmi feladatai körében közreműködik a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény további felhatalmazást is ad az ügyész számára. A környezet, a természeti értékek, területek veszélyeztetése, károsítása esetén az ügyész is keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, illetve a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-07 16:05:00
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS