Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese tippeket ad arra, hogy miként lehet a háztartásban keletkezett hulladékot jogszerűen és megfelelően kezelni.
A fogyasztói társadalom következménye a temérdek hulladék, amit nap mint nap, mi fogyasztók termelünk. Ennek számos oka van, az egyik legjelentősebb az a rengeteg csomagolóanyag, ami felhalmozódik a háztartásokban.
Az eladhatóság növelése érdekében a fogyasztási cikkeket úgy kínálják, hogy felkeltsék a vásárlói érdeklődést. Például az élelmiszer boltok polcain már egy 80 ml-es joghurtot is valamilyen színes, tetszetős vagy épp gyerekeknek szóló mesés csomagolásban kínálnak. Az egy pillantás alatt elfogyasztható termékek ökológiai lábnyoma akár több 100 évesre nyúlik. Egy műanyag palack vagy zacskó lebomlása 200–500 évig, de akár 1000 évig is eltarthat.
De az élelmiszerek mellett számos más emberi felhasználású termék is megterheli a környezetet, az elemek, a vegyi anyagok, az olajok, és más hasonló kidobott dolgok környezetszennyező, illetve veszélyes hulladéknak minősülnek.
Ezért közös felelősségünk, hogy a környezetszennyezés emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásait minimalizáljuk, aminek egyik útja az, hogy megtanuljuk a hulladékok helyes kezelését és arra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket – kezdi összefoglalóját Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese.
A hulladékkezelés első szabálya
A felelős hulladékkezelés első logikus pillére a megelőzés. Ez egyrészt azt jelenti, hogy amennyire csak lehet, ne termeljünk felesleges szemetet, így például használjuk ugyanazt a bevásárló táskát, használjunk zöldség- és gyűmölcshálót zacskó helyett, műanyag palack helyett ivókulacsot, tegyünk a kosarunkba kevesebb eldobható csomagolású vagy egyszer használatos terméket. Tudatosan figyeljünk arra főzés során, hogy használjuk fel a maradékokat.
Másrészt a hulladék újrahasznosítását kell előnyben részesíteni, ez nyújtja a legjobb ökológiai lehetőségeket. A hulladék újrahasznosítása a kidobandó anyagokból, mint például a papír, az üveg vagy a műanyag, új termék vagy nyersanyag előállítását jelenti. Ez magában foglalja a házi megoldások mellett a szelektív hulladékgyűjtést, feldolgozását, valamint az új termékekké alakítást.
Ha mindezekre odafigyelünk, már sokat tettünk azért, hogy megóvjuk a jövő nemzedéknek a környezetünket.
A szelektív gyűjtés
A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése a jól ismert sárga és kék kukákba történik. A szelektív gyűjtésnél az a fontos, hogy a kukába csak az kerüljön, ami odavaló. A műanyag, a fém és a társított karton (Tetrapak) csomagolások egyazon kukába dobhatók. A papír és az üveg másik gyűjtőbe kerüljenek.
A hulladékokat érdemes és hasznos, ha lapítva és megszárítva dobjuk ki, mivel így könnyebben szállíthatók és kevesebb vegyszer és energia szükséges az újra hasznosításukat megelőző feldolgozásukhoz.
Sok közterületen a szelektív hulladékgyűjtéshez nagyobb méretű konténereket is kihelyeznek. Fontos tudni, hogy ezeknél a gyűjtőszigeteknél a konténer mellé tilos hulladékot lerakni, még akkor is, ha azok már tele vannak.
Ami nem mehet a kukába
Vannak olyan hulladékok, amelyeket hagyományos módon nem tudunk kukába helyezni, mivel a méretük, súlyuk, anyaguk, veszélyességük okán nem alkalmasak arra, hogy a kukába kidobjuk. Ilyenek például az akkumulátorok, gumiabroncsok, háztartási gépek, elektronikai cikkek, építési anyagok stb.
Ezeket a hulladékudvarba lehet elszállítani, továbbá azokat a nagyméretű hulladékokat is, amelyek ritkán keletkeznek és nehéz velük mit kezdeni, ilyenek például a lakásfelújítás során keletkezett törmelékek, nyílászárók, bútorok, kerti berendezések.
A háztartási olajat is le lehet adni – kihűlt állapotban – a hulladékudvarban, vagy az erre kijelölt gyűjtőpontokon.
A zöldhulladék
A zöldhulladék a háztartásokban, kertekben levágott ágak, levelek, zöldség- és gyümölcsmaradékok, tehát azok a növény maradványok, amelyek biológiai úton lebomlanak. A zöldhulladék e jellegéből eredően eltérő hulladékkezelés alá esik. A kisebb mennyiségű zöldhulladék legcélszerűbb házi megoldása a termőföldbe való visszafogatás, a komposztálás. Ha valaki nem kertesházban él, bizonyos helyeken lehetőség van közösségi komposztálásra is, illetve eszközöket ehhez egyes önkormányzatok ingyenesen nyújtanak. Ha erre nincs lehetőség vagy nagyobb mennyiségű a zöldhulladék, akkor a helyi szolgáltatóval lehet elszállíttatni vagy el lehet vinni zöldhulladék lerakóba.
Bár a zöldhulladék biológiailag lebomlik, nem lehet erőben vagy más zöld helyen kidobni! Ugyanis egyrészt az így lerakott zöldhulladék is szennyezi a környezetet, másrészt pedig a zsák megakadályozza a lebomlást.
A gyógyszerek
A gyógyszerek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek a talajba és a vízbe kerülve szennyezik a talajvizet, ivóvizet, növényeket, és ezáltal károsíthatják az emberi szervezetet is. Ezért a gyógyszereket tilos a szemétbe dobni, ehelyett a gyógyszereket vissza kell vinni a patikákban kihelyezett speciális gyűjtődobozokba.
Mi a következménye, ha mégsem legálisan szemetelünk?
Ahogy láthattuk a hulladékok megfelelő gyűjtése és kezelése az egészséges emberi és természeti környezet megvédésének és megtartásának fontos része. A hulladékkezelés során alapvető a hulladékok válogatott gyűjtése, a hulladékudvarok használata, valamint a veszélyes hulladékok elkülönített kezelése.
Lényeges, hogy ismerjük és betartsuk az erre vonatkozó jogszabályokat, mert azok megszegése nem csak hatósági eljárást és akár pénzbírságot, hanem büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet.
Az ügyészség feladata
Az ügyészség a környezetünkkel szemben elkövetett bűncselekmények esetén is felügyeli a nyomozást, vádat emel és képviseli azt a bíróság előtt. Emellett az ügyészségről szóló törvény kiemelt feladatként jelöli meg a környezet, a természet és a termőföld védelmével összefüggésben levő ügyészi perindítási jogosultságot.
Az ügyészség közérdekvédelmi feladatai körében közreműködik a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény további felhatalmazást is ad az ügyész számára. A környezet, a természeti értékek, területek veszélyeztetése, károsítása esetén az ügyész is keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, illetve a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.