Magán és munkahelyi levelezések, online bankolás, vásárlás, számlák befizetése, egészségügyi állapot nyomon követése. Csak pár feladat, amit ma már bárki játszi könnyedséggel elvégezhet okostelefonján, a járványügyi helyzetben pedig még inkább a digitális megoldások felé fordulunk. A felhasználóknak ehhez fontos adatokat is meg kell adniuk, amelyek illetéktelen kézbe kerülése komoly, sok esetben pénzügyi károkat is okozhat. Bár a távolból dolgozó adathalászok ilyenkor is vadásznak a készülékeinken tárolt bizalmas tartalmakra, a magyarok közel sem tesznek meg mindent bizalmas adataik védelmében – derül ki a Groupama Biztosító országos kutatásából.
Az elmúlt évtizedek egyik meghatározó technológiai újítása az okostelefonok megjelenése és rohamos elterjedése volt. Ha úgy akarjuk, folyamatosan elérhetőek vagyunk, átalakultak kapcsolattartási szokásaink a magánéletben, a munkahelyen, a vásárlásban, a hivatalos ügyek intézésében. A technikai lehetőségek bővülésével ugrásszerűen megnőtt a készülékeken tárolt személyes, bizalmas adataink mennyisége.
Okostelefonunk egyre inkább átveszi a fotókkal, bankkártyákkal, iratokkal, pénzzel, kulcsokkal teletömött táska szerepét. A különbség az, hogy a táskánkat csak akkor tudja kirámolni egy zsebes, ha a közelünkbe férkőzik. A készülékünkön tárolt adatokat azonban akkor is megkaparinthatják a tolvajok vagy a zsarolók, ha ki sem mozdulunk az otthonunkból.
Az ujjlenyomat olvasó a legnépszerűbb biztonsági megoldás
A Groupama Biztosító országos mobilbiztonsági kutatásában megkérdezettek majdnem fele (47 százalék) használ ujjlenyomat olvasót, de csak kevesebb, mint ötöde telepített valamilyen telefonkereső applikációt (pl.: Find My iPhone, Find My Device). A megkérdezettek 10 százaléka semmilyen módon nem védi eszközét a telefon-tolvajoktól, így, ha a készülék illetéktelen kezekbe kerül, gond van, ami bizony megesik: a kutatás eredményei szerint az elmúlt öt évben minden ötödik felhasználó legalább egyszer elhagyta a mobiltelefonját vagy ellopták tőle.
Otthon is szükséges gondoskodni adataink védelméről
A fenti biztonsági megoldások akkor segítenek, ha az okostelefonunkkal úgy bánunk, mint a táskánkkal a zsúfolt helyeken, magunkhoz szorítjuk, nem tévesztjük szem elől, gondosan bezárjuk, hogy megnehezítsük a tolvajok dolgát. De nem védenek meg a távolból dolgozó adathalászoktól, az óvatlanul letöltött, káros alkalmazásoktól, amelyek készítői a koronavírus-járvány hírei iránti fokozott érdeklődést és a mindennapjaink felbolydulásával erősödő óvatlanságunkat kihasználva vadásznak a készülékeinken tárolt bizalmas tartalmakra. Hiába vagyunk többnyire otthon, hiába tartjuk be a kijárási korlátozásokat, ebben az időszakban is gondoskodnunk kell adataink védelméről.
Mit tehetünk?
Ezért tapadunk az okostelefonunk kijelzőjére
A leggyakrabban szórakozásra használjuk mobiltelefonunkat: a legnépszerűbb öt tevékenység a fotók és videók készítése (71 százalék); privát elektronikus levelezés (71 százalék); hírek olvasása (68 százalék); zenehallgatás és filmnézés (60 százalék), illetve a közösségi média felületek látogatása (52 százalék). Nem meglepő módon ez leginkább a 18-39 éves korosztályra jellemző. A generáció tagjai előszeretettel használják még az egészségmegőrzéssel, az egészségügyi állapot ellenőrzésével foglalkozó alkalmazásokat (45 százalék). Csak ezek után jön az online bankolás (45 százalék), a számlák és csekkek befizetése (32 százalék) vagy a mobil vásárlás (26 százalék).
A Groupama Biztosító országos mobilbiztonsági kutatásának eredménye arra is rámutatott, hogy az okostelefont használók jobban féltik a közösségi média profiljukat, személyes levelezéseiket és névjegyeiket, mint jelszavaikat és a pénzügyi adataikat. A megfelelő védelem alkalmazásával megnehezíthetik az adattolvajok dolgát.
(A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2020. márciusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.)
Az Arany Sörpecsét Európa egyik legfontosabb sörversenye a csehországi Litomericében.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.