Hiába okos a telefonunk, ha adatainkat gyerekjáték ellopni

2020. 04. 23., 11:30

Magán és munkahelyi levelezések, online bankolás, vásárlás, számlák befizetése, egészségügyi állapot nyomon követése. Csak pár feladat, amit ma már bárki játszi könnyedséggel elvégezhet okostelefonján, a járványügyi helyzetben pedig még inkább a digitális megoldások felé fordulunk. A felhasználóknak ehhez fontos adatokat is meg kell adniuk, amelyek illetéktelen kézbe kerülése komoly, sok esetben pénzügyi károkat is okozhat. Bár a távolból dolgozó adathalászok ilyenkor is vadásznak a készülékeinken tárolt bizalmas tartalmakra, a magyarok közel sem tesznek meg mindent bizalmas adataik védelmében – derül ki a Groupama Biztosító országos kutatásából.

Az elmúlt évtizedek egyik meghatározó technológiai újítása az okostelefonok megjelenése és rohamos elterjedése volt. Ha úgy akarjuk, folyamatosan elérhetőek vagyunk, átalakultak kapcsolattartási szokásaink a magánéletben, a munkahelyen, a vásárlásban, a hivatalos ügyek intézésében. A technikai lehetőségek bővülésével ugrásszerűen megnőtt a készülékeken tárolt személyes, bizalmas adataink mennyisége.

Okostelefonunk egyre inkább átveszi a fotókkal, bankkártyákkal, iratokkal, pénzzel, kulcsokkal teletömött táska szerepét. A különbség az, hogy a táskánkat csak akkor tudja kirámolni egy zsebes, ha a közelünkbe férkőzik. A készülékünkön tárolt adatokat azonban akkor is megkaparinthatják a tolvajok vagy a zsarolók, ha ki sem mozdulunk az otthonunkból.

Az ujjlenyomat olvasó a legnépszerűbb biztonsági megoldás

A Groupama Biztosító országos mobilbiztonsági kutatásában megkérdezettek majdnem fele (47 százalék) használ ujjlenyomat olvasót, de csak kevesebb, mint ötöde telepített valamilyen telefonkereső applikációt (pl.: Find My iPhone, Find My Device). A megkérdezettek 10 százaléka semmilyen módon nem védi eszközét a telefon-tolvajoktól, így, ha a készülék illetéktelen kezekbe kerül, gond van, ami bizony megesik: a kutatás eredményei szerint az elmúlt öt évben minden ötödik felhasználó legalább egyszer elhagyta a mobiltelefonját vagy ellopták tőle.

Otthon is szükséges gondoskodni adataink védelméről

A fenti biztonsági megoldások akkor segítenek, ha az okostelefonunkkal úgy bánunk, mint a táskánkkal a zsúfolt helyeken, magunkhoz szorítjuk, nem tévesztjük szem elől, gondosan bezárjuk, hogy megnehezítsük a tolvajok dolgát. De nem védenek meg a távolból dolgozó adathalászoktól, az óvatlanul letöltött, káros alkalmazásoktól, amelyek készítői a koronavírus-járvány hírei iránti fokozott érdeklődést és a mindennapjaink felbolydulásával erősödő óvatlanságunkat kihasználva vadásznak a készülékeinken tárolt bizalmas tartalmakra. Hiába vagyunk többnyire otthon, hiába tartjuk be a kijárási korlátozásokat, ebben az időszakban is gondoskodnunk kell adataink védelméről.

Mit tehetünk?

  • Alkalmazásokat csak a hivatalos áruházakból (Google Play, Apple Store) telepítsünk. Applikációk telepítésekor mindig olvassuk el figyelmesen az engedélykéréseket, és ha egy alkalmazás a működéséhez egyáltalán nem szükséges – például SMS küldés – felhatalmazásokat kér, inkább ne töltsük le, keressünk más lehetőséget.
  • Használjunk vírusvédelmet vagy biztonsági csomagot. Böngészéskor kiemelten figyeljünk a megnyitott oldalra (kétszer is ellenőrizzük az url címsorát), hiszen a kis képernyő miatt könnyebben eshetünk adathalászat áldozatául.
  • Lehetőség szerint, kapcsoljuk be a készüléken, valamint a külső SD kártyán található adatok titkosítását. Így privát adatainkhoz biztosan nem férnek hozzá illetéktelenek a „Gyári beállítások visszaállítása” használatát követően. Időközönként készítsünk mentést a készüléken található fontosabb adatokról.
  • Legyünk körültekintők a QR kódok (kétdimenziós vonalkód) beolvasásával és azok feldolgozásával, megnyitásával.
  • Ha ki kell mennünk az utcára és nincs rá szükségünk, kapcsoljuk ki a Bluetooth, illetve Wi-Fi kommunikációt. Ezzel az akkumulátor készenléti idejét is növelhetjük, valamint elkerülhetjük a csatlakozást a csaló hotspot-okra, illetve a kéretlen Bluetooth üzenetek fogadását.

Ezért tapadunk az okostelefonunk kijelzőjére

A leggyakrabban szórakozásra használjuk mobiltelefonunkat: a legnépszerűbb öt tevékenység a fotók és videók készítése (71 százalék); privát elektronikus levelezés (71 százalék); hírek olvasása (68 százalék); zenehallgatás és filmnézés (60 százalék), illetve a közösségi média felületek látogatása (52 százalék). Nem meglepő módon ez leginkább a 18-39 éves korosztályra jellemző. A generáció tagjai előszeretettel használják még az egészségmegőrzéssel, az egészségügyi állapot ellenőrzésével foglalkozó alkalmazásokat (45 százalék). Csak ezek után jön az online bankolás (45 százalék), a számlák és csekkek befizetése (32 százalék) vagy a mobil vásárlás (26 százalék).

 A Groupama Biztosító országos mobilbiztonsági kutatásának eredménye arra is rámutatott, hogy az okostelefont használók jobban féltik a közösségi média profiljukat, személyes levelezéseiket és névjegyeiket, mint jelszavaikat és a pénzügyi adataikat. A megfelelő védelem alkalmazásával megnehezíthetik az adattolvajok dolgát.

(A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2020. márciusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS