Magán és munkahelyi levelezések, online bankolás, vásárlás, számlák befizetése, egészségügyi állapot nyomon követése. Csak pár feladat, amit ma már bárki játszi könnyedséggel elvégezhet okostelefonján, a járványügyi helyzetben pedig még inkább a digitális megoldások felé fordulunk. A felhasználóknak ehhez fontos adatokat is meg kell adniuk, amelyek illetéktelen kézbe kerülése komoly, sok esetben pénzügyi károkat is okozhat. Bár a távolból dolgozó adathalászok ilyenkor is vadásznak a készülékeinken tárolt bizalmas tartalmakra, a magyarok közel sem tesznek meg mindent bizalmas adataik védelmében – derül ki a Groupama Biztosító országos kutatásából.
Az elmúlt évtizedek egyik meghatározó technológiai újítása az okostelefonok megjelenése és rohamos elterjedése volt. Ha úgy akarjuk, folyamatosan elérhetőek vagyunk, átalakultak kapcsolattartási szokásaink a magánéletben, a munkahelyen, a vásárlásban, a hivatalos ügyek intézésében. A technikai lehetőségek bővülésével ugrásszerűen megnőtt a készülékeken tárolt személyes, bizalmas adataink mennyisége.
Okostelefonunk egyre inkább átveszi a fotókkal, bankkártyákkal, iratokkal, pénzzel, kulcsokkal teletömött táska szerepét. A különbség az, hogy a táskánkat csak akkor tudja kirámolni egy zsebes, ha a közelünkbe férkőzik. A készülékünkön tárolt adatokat azonban akkor is megkaparinthatják a tolvajok vagy a zsarolók, ha ki sem mozdulunk az otthonunkból.
Az ujjlenyomat olvasó a legnépszerűbb biztonsági megoldás
A Groupama Biztosító országos mobilbiztonsági kutatásában megkérdezettek majdnem fele (47 százalék) használ ujjlenyomat olvasót, de csak kevesebb, mint ötöde telepített valamilyen telefonkereső applikációt (pl.: Find My iPhone, Find My Device). A megkérdezettek 10 százaléka semmilyen módon nem védi eszközét a telefon-tolvajoktól, így, ha a készülék illetéktelen kezekbe kerül, gond van, ami bizony megesik: a kutatás eredményei szerint az elmúlt öt évben minden ötödik felhasználó legalább egyszer elhagyta a mobiltelefonját vagy ellopták tőle.
Otthon is szükséges gondoskodni adataink védelméről
A fenti biztonsági megoldások akkor segítenek, ha az okostelefonunkkal úgy bánunk, mint a táskánkkal a zsúfolt helyeken, magunkhoz szorítjuk, nem tévesztjük szem elől, gondosan bezárjuk, hogy megnehezítsük a tolvajok dolgát. De nem védenek meg a távolból dolgozó adathalászoktól, az óvatlanul letöltött, káros alkalmazásoktól, amelyek készítői a koronavírus-járvány hírei iránti fokozott érdeklődést és a mindennapjaink felbolydulásával erősödő óvatlanságunkat kihasználva vadásznak a készülékeinken tárolt bizalmas tartalmakra. Hiába vagyunk többnyire otthon, hiába tartjuk be a kijárási korlátozásokat, ebben az időszakban is gondoskodnunk kell adataink védelméről.
Mit tehetünk?
Ezért tapadunk az okostelefonunk kijelzőjére
A leggyakrabban szórakozásra használjuk mobiltelefonunkat: a legnépszerűbb öt tevékenység a fotók és videók készítése (71 százalék); privát elektronikus levelezés (71 százalék); hírek olvasása (68 százalék); zenehallgatás és filmnézés (60 százalék), illetve a közösségi média felületek látogatása (52 százalék). Nem meglepő módon ez leginkább a 18-39 éves korosztályra jellemző. A generáció tagjai előszeretettel használják még az egészségmegőrzéssel, az egészségügyi állapot ellenőrzésével foglalkozó alkalmazásokat (45 százalék). Csak ezek után jön az online bankolás (45 százalék), a számlák és csekkek befizetése (32 százalék) vagy a mobil vásárlás (26 százalék).
A Groupama Biztosító országos mobilbiztonsági kutatásának eredménye arra is rámutatott, hogy az okostelefont használók jobban féltik a közösségi média profiljukat, személyes levelezéseiket és névjegyeiket, mint jelszavaikat és a pénzügyi adataikat. A megfelelő védelem alkalmazásával megnehezíthetik az adattolvajok dolgát.
(A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2020. márciusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.)
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.