Gyors és hatékony, mégsem jó mindenre: a kiszervezett szoftvertesztelés előnyei és hátrányai

2023. 10. 13., 17:23

Az ügyfélhűség kialakításának fontos előfeltétele, hogy a szoftverfejlesztők pontosan felmérjék a felhasználói igényeket, és ezeknek megfelelően fejlesszék termékeiket. A gyorsan változó preferenciákkal azonban nem könnyű lépést tartani, a tesztelésre szánt időablakok egyre rövidebbek, és mindez a minőségmérnöki csapatokra is jelentős nyomást gyakorol. Ezért egyre elterjedtebb a crowdtesting (tömegtesztelés) gyakorlata, amelyet a Deloitte felmérése szerint a válaszadók 90 százaléka kipróbált már legalább kísérleti jelleggel.

A crowdtesting során hús-vér felhasználókat vonnak be a valós környezetben történő tesztelés folyamatába, amellyel a vállalatok könnyen növelhetik tesztelési kapacitásukat, kiegészítve ezzel a belső csapatok munkáját. A módszer a széleskörű felhasználói teszteléstől kezdve a magas szintű, specifikus ellenőrzésig változatos célokat szolgálhat.

Előnye, hogy az erőforrások szükség szerint növelhetők, illetve csökkenthetők, miközben a fejlesztők megbízható, valós idejű visszajelzéseket kapnak a termékről. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy nem minden projekt alkalmas a tömegtesztelésre: a szervezeteknek figyelembe kell venniük a belső képességeiket, a projekt összetettségét és újszerűségét, valamint adatvédelmi igényeiket is, amikor a kiszervezés mellett döntenek.

A tömegtesztelés változatos alkalmazhatósága miatt többféle díjazási struktúra létezik: a mikrofeladat-modellben a tesztelők a hiba típusa és annak piaci ára szerint kapnak fizetést, egyes szervezetek pedig a hiba üzleti hatása és súlyossága alapján fizetnek. A teljesítményarányos díjazás során a tesztelés minősége a mérvadó. Utóbbit rendkívül széles körben alkalmazzák, beleértve a hibatesztelést, a mobiltesztelést és a használhatósági tesztelést is.  A kiberbiztonsági próba a tömegtesztelés egyik legkeresettebb formája; az ebben dolgozó tesztelők a díjazási spektrum felső határát súrolják.

Belső bázis kontra külső platform

Míg egyes szervezetek saját tesztelői bázist hoznak létre, a tömegtesztelés legtöbbször harmadik féltől származó platformokon zajlik, melyek rendszerezik a kínálatot és megkönnyítik a projektmenedzsmentet. A Deloitte felmérése alapján a válaszadók legnagyobb arányban a külső tesztelői bázis alkalmazását preferálták (76 százalék).

Nem meglepő tehát, hogy egyre több vállalat lép hivatalos partnerségre különböző crowdsourcing platformokkal és vonatkozó tanácsadó szolgáltatókkal.

A harmadik féltől származó tömegtesztelési platformok legtöbbször saját projektmenedzsment-keretet és projektmenedzsereket biztosítanak a tesztelési folyamatok felügyeletére. Ezen belül az ügyfelek határozzák meg a szükséges teszteket, a tesztelők készségeit, valamint a tesztelendő eszközök típusait. A projekt elején a tesztelők részletes mintaforgatókönyveket, eszközöket és utasításokat kapnak. Ezek alapján dokumentálják észrevételeiket, a jelentések mennyisége és minősége szerint pedig végül ők is értékelést kapnak a megbízójuktól.

A tömegtesztelés előnye, hogy a közösségi együttműködés által több fejlesztendő területre világít rá, a hibákat és a releváns kérdéseket megvitató fórumok pedig megkönnyítik a tudásmenedzsmentet és a hálózatépítést. Szintén bevett gyakorlat, hogy a vállalatok belső erőforrásaikból állítják össze a tömegtesztelői bázisukat. Ez azonban több kihívást is tartogat, például könnyen előfordulhat, hogy az érintett munkatársak nem rendelkeznek a teszteléshez szükséges kompetenciákkal, informatikai végzettséggel, vagy csökken az elsődleges feladataikra fordítható munkaidejük.

Összességében a belső tömegtesztelés optimálisabb út lehet, ha fontos a bizalmas adatkezelés, valamint a belső üzleti tudás és az IT-erőforrások kapacitásának maximalizálása. Ez az eljárás megakadályozhatja, hogy az érzékeny ügyféladatok nyilvánosságra kerüljenek, és a belső munkatársak szakértelme bizonyos esetekben jobban kihasználható a szoftverminőség javítása érdekében.

A külső tömegtesztelés ezzel szemben olyan összetettebb vagy újszerű projektek esetében lehet megfelelő, amikor nincsenek meg házon belül a megfelelő kompetenciák.  Általa a szervezetek többféle készséggel rendelkező tesztelői erőforrásokhoz juthatnak, és a hardver- és szoftverkiadások szélesebb skálája válik lehetővé.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS