Grant Thornton: a középvállalatok számára a fenntarthatósági és az informatikai beruházások lehetnek a legfőbb kitörési pontok

Változó globális gazdasági kilátások és középvállalati nyomás

A 2025-ös év második felére vonatkozó gazdasági előrejelzések vegyes képet mutatnak: az OECD legfrissebb prognózisa szerint a globális növekedés az eddigi 3,3 százalékról 2,9 százalékra lassulhat, és ez tovább csökkenhet, amennyiben a kereskedelmi akadályok vagy geopolitikai feszültségek tartósan fennmaradnak. A Grant Thornton International Business Report (IBR) adatai középvállalatok esetében az export- és nemzetközi bevételi várakozásaik visszaesését mutatják, 3,0 százalék, illetve 4,2 százalékos csökkenéssel.

Ennek ellenére a középvállalatok jelentős része továbbra is optimista: közel kétharmaduk (66,1 százalék) árbevétel-növekedésre, 63,1 százalékuk pedig nyereségnövekedésre számít 2025-ben. Továbbá több mint felük (54 százalék) az értékesítési árak emelkedését is tapasztalja. Ezek a mutatók egyértelműen jelzik a középvállalatok ellenálló képességét és stratégiai rugalmasságát, amelyek kulcsfontosságúak a bizonytalan gazdasági környezetben.

Mi a legnagyobb kihívás a vállalatok számára?

A Grant Thornton friss nemzetközi felmérése szerint a középvállalatok számára a gazdasági bizonytalanság jelenti a legnagyobb akadályt, amit a középvállalatok 61 százaléka említett első számú kihívásként. Dobogós helyen szerepelnek a szállítmányozási nehézségek (49 százalék), valamint a kiberbiztonsági kockázatok (52 százalék) és az egyre intenzívebb piaci verseny (53 százalék) is.

Az USA importvám-politikája és a megtorló intézkedések fokozott bizonytalanságot hoztak a nemzetközi piacokra, különösen az EU-val és Kínával való kereskedelemben. Ez a középvállalatok körében 5 százalékpontos növekedést eredményezett azok arányában, akik gazdasági bizonytalanságot tapasztalnak (immár 60,5 százalék).

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a szabadkereskedelmi megállapodások előrehaladása: az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás közelít a lezáráshoz, erősítve a gazdasági együttműködést, a GCC–Kína tárgyalások felgyorsultak, valamint az is jól látható, hogy az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) célja az afrikai országok közötti kereskedelem akár 50 százalékos növelése 2025 végéig.

A Grant Thornton magyarországi szakértői úgy látják, hogy a kutatás eredményeként azonosított kihívások hazánkban is érvényesek, sőt „ezeken felül, a magyar vállalatokat erőteljesen érinti a generációváltás problematikája is: az idősebb és teljesen más világban edződött vezetőknek is szükséges érzékelniük a technológiai veszélyek mellett a lehetőségeket is” – mondja Szarka Gábor, a Grant Thornton társügyvezetője.

Információbiztonság: kihívás és versenyelőny

„Információbiztonság terén Magyarország az elsők között lépett a közösségi irányelv átvételében, sőt a többi tagállamhoz képest, az irányelv által biztosított nemzeti mozgásteret maximálisan kihasználva, a hazai jogalkotók az EU egyik, ha nem legszigorúbb információbiztonsági szabályozását alakították ki” – emelte ki Kóczé Péter, a Grant Thornton Digitális szolgáltatások üzletágának igazgatója. Hozzátette, hogy az információbiztonság terén a NIS2 EU irányelv mindenképpen növeli a szabályozói környezet komplexitását. Ráadásul emiatt a NIS2 hatálya alá tartozó társaságok Magyarországon már 2025-től kezdődően szembesültek az információbiztonságra vonatkozó kiadások és belső erőforrás igényének jelentős emelkedésével.

Mi lesz az exporttal? Regionális eltérések

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy középvállalatok egyre inkább a meglévő exportpiaci pozícióik megtartására törekednek, az új piacokra történő belépés helyett. Az exportbővítést tervező középvállalatok aránya jelenleg 50 százalék, míg az export árbevétel növekedését váróké 48 százalék. Mindkét adat csökkenést mutat az előző évhez képest. Ugyanakkor a középvállalatok vezetőinek majdnem fele (48 százalék) tervez újabb országba történő terjeszkedést, és 40 százalékuk ehhez munkaerő bővítést is.

Jelentős eltérések tapasztalhatók a kamatlábak terén, ahol a Fed és az Európai Központi Bank közötti különbség a legnagyobb több mint két év óta. Ezek a regionális különbségek fokozzák a bizonytalanságot, ugyanakkor egyúttal stratégiai lehetőségeket is teremtenek. Az agilis középvállalatok képesek gyorsan reagálni, irányt váltani és új piacokat meghódítani. Például az európai és dél-amerikai középvállalatok 49,3 százalék, illetve 58,5 százaléka exportnövekedést vár, míg az észak-amerikai cégek 5 százalékponttal több országban terveznek értékesíteni.

Az exporttal kapcsolatban Magyarországon kettős a helyzet. „Egyrészt a nagy exportpiaci kitettség miatt a nemzetközi piacokon megjelent erős bizonytalanság és az ipar számára meghatározó szektorok nehézségei szűkítik a növekedési lehetőségeket, melyet a magyar vállalatok is megéreznek. Másrészről viszont a beszállítói láncok rövidítésére és drága nyugat-európai “termelés” áthelyezésére irányuló törekvések, azaz un. nearshore komoly lehetőségeket is teremtenek. A beszállítóvá válás azonban lassú és nehéz folyamat, melyet nemcsak klasszikus versenyképesség, hanem az egyre erősebb compliance elvárások is nehezítenek (etikai, fenntarthatósági, munkajogi compliance)” – mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András Partner, az ESG és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője.

Befektetési prioritások: az AI és informatikai beruházások az élen

Magyarországon a középvállalatok befektetési kedve alapvetően megcsappant, de ahol van lehetőség, ott a digitalizáció és a technológia rendkívül hangsúlyos. A Grant Thornton szakértői szerint néhány vállalat teljesen át fog ugrani egyes fejlődési lépéseket (például kimaradnak a digitalizáció első lépései – papír dokumentumok digitalizálása, OCR).

A nemzetközi kutatás eredményei alapján – nem meglepő módon – a középvállalatok világszerte elsősorban mesterséges intelligenciába fektetnek – globálisan a középvállalatok 68 százaléka tervez IT-beruházást, melynek fókuszában az AI-megoldások állnak.

Magyarországon nagyon hasonló a helyzet, ám nem mindenhol van meg a megfelelő belső szakértelem. Legfontosabb trendek az informatika területén még mindig a folyamat digitalizáció és automatizáció, belső technológiák, információbiztonság és természetesen az AI. „Az kkv-szektor jelentős része azonban nem tudja merre induljon el ezen a területen, ezért is tervezünk az Grant Thornton Digital keretein belül egy fórumot indítani felsővezetők részére a lehetőségek gyakorlati bemutatására” – mndja Kóczé Péter.

Az IT után a beruházási rangsorban ezt követi az emberi erőforrás (59 százalék) – amely 3 százalékpontos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest –, majd a K+F tevékenység (60 százalék), a gépek és berendezések (52 százalék), valamint a munkahelyi infrastruktúra fejlesztése (51 százalék). Fenntarthatóság: kihívásból versenyelőny A fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb helyet kap a középvállalati stratégiákban: globálisan a cégek 56 százaléka versenyelőnyt remél a fenntarthatósági beruházásoktól. „Azt látjuk, hogy a fenntarthatósági szabályozás »lazulása« egy nagyon érdekes folyamatot indított el. Ügyfeleink jobban fókuszálnak a fenntarthatóság versenyképes lábaira (költségcsökkentés, munkavállalói elégedettség, zöld termék- és szolgáltatásfejlesztés) és egyre többen döntenek önkéntes (VSME vagy GRI alapú) fenntarthatósági jelentés kiadása mellett, mely újra versenyelőny lett és lényegesen könnyebb összeállítani, mint a CSRD alapú (kötelező) nagyvállalati jelentést”- mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András.

A fenntarthatóság és az információbiztonság jelentik azon stratégiai területeket, amelyekre építve olyan üzleti modelleket szükséges kialakítani, amelyek révén a vállalatok ellenállóbbak a külső veszélyekkel szemben és hosszabb távon is óvják és ápolják a társadalom és a környezet meglévő értékeit. „Első ránézésre ezek az új modellek jóval költségesebbnek tűnnek a korábbi (jelenlegi) modelleknél, ugyanakkor kitörési pontot is jelenthetnek azoknál a társaságoknál, akik gyorsabban és alacsonyabb ráfordítással tudják ezeket kialakítani és működtetni” – mutat rá Kóczé Péter.