Formálódnak a jövő AI alapú ellátási láncai

A COVID-19 hatása az ellátási láncokra

2020 előtt sok kis- és középvállalkozás tulajdonosai és vezetői nem helyeztek elég nagy hangsúlyt az ellátási lánc menedzsmentre, vagy úgy gondolták, hogy ellátási láncaikat már tökéletesre fejlesztették működésük során. A COVID-19 pandémia alatt azonban ismét kiemelt fontosságúvá váltak az ellátási láncok. 2020-as kutatásunk szerint a megkérdezettek 97 százaléka számolt be arról, hogy az ellátási láncuk valamelyik pontja sérült. Szakértőink szerint azért lehet ilyen magas ez az arány, mivel az addigi hálózatok stabil üzleti körülményekre alapozva lettek létrehozva, és a hirtelen megváltozott üzleti környezetre a fixen berendezkedett logisztikai láncok nem tudtak kellő gyorsasággal reagálni. Az ellátási láncok lelassulása egyben azt is eredményezte, hogy egy láncszem kiesése miatt a végtermékek előállítása is elakadt, így széles körű hiányt és késedelmet eredményezve vállalkozások számára világszerte.

A járvány tehát ráébresztette a döntéshozókat arra, hogy az ellátási láncok kockázatának csökkentése érdekében jól strukturált stratégia megalkotására van szükség, ugyanis bármikor bekövetkezhet olyan nem várt esemény, amely kibillenti a jól bejáratott hálózatot a stabilitásból. A működést megzavaró kockázatokat keletkezésüket tekintve 4 csoportba soroljuk: gazdasági, környezeti, etikai, politikai kockázatok. A COVID-19 együttesen érintette a környezeti, gazdasági, valamint politikai működési kockázatot.

Hogyan segít egy ERP rendszer a vállalat ellátási láncaival kapcsolatban?

Az ellátási lánc megerősítése a naprakész, megbízható információkhoz való hozzáféréstől függ. Ennek egy eszköze az ERP rendszer, melynek segítségével nyomon követhető az ellátási lánc összes csomópontja, valós idejű képet kapva a végpontok között végzett műveletekről, valamint minimalizálható az ellátási lánccal kapcsolatos kockázatok előfordulása.

„Az ERP rendszer globális képet ad a vállalkozásról – például a gyártásról, beszerzésről, pénzügyekről, a HR-ről, az értékesítésről és a marketingről is. Lehetővé teszi a vezetők számára, hogy lássák, az ellátási láncukban bekövetkező változások vagy problémák hogyan befolyásolják a szervezet más aspektusait, például a cash flow-t és az eladott áruk költségét. Ez a részletesség elengedhetetlen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ellenállóbb ellátási láncot szeretnének kiépíteni” – mondta el Simonyi Dénes, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az ellátási lánc menedzsment (SCM) modul segít a kiskereskedőknek megszervezni a beszerzési megrendeléseket, figyelemmel kísérni az aktuális termelést és összehasonlítani azt a kereslettel, valamint rangsorolni a megrendeléseket attól függően, hogy a raktár mikor kapta meg őket. Emellett segítséget nyújt a visszáru kezelésben, és az eladások növelésében is.

Felhő alapú megoldások

Az ERP rendszerek további előnye, hogy az ellátási lánc menedzsment modul összeköthető többek között a beszerzési és a készletgazdálkodási modulokkal, és ez a működés sikerességében további javulást eredményez.

Tovább növelhető a hatékonyság felhőalapú ERP használatával (NetSuite), amely SaaS (softver-as-a-service) technológiát alkalmaz, lehetőséget teremtve arra, hogy a vállalkozás adatai meghatározott jogosultsággal rendelkező felhasználóknak az interneten keresztül elérhetővé váljanak. Ezáltal elkerülhetők a kiberbiztonsággal kapcsolatban felmerülő fenyegetések, továbbá a rendszer még inkább elősegíti a valós idejű monitorozást.

Hogyan segített az ERP rendszer az ellátási lánc folytonosságában a COVID-19 alatt?

Amennyiben egy vállalat a számára megfelelő ERP rendszert használja, nagyobb esélye van a váratlan üzleti körülményekhez való gyors reagálásra, ezáltal pedig a vállalat üzletmenetének zavartalan működésére. Ez az összefüggés a COVID-19 pandémia kapcsán is megfigyelhető volt, hiszen az ERP rendszer használatával a vállalatok az ügyféladatok mélyebb elemzésén keresztül pontosabb képet tudnak alkotni az ügyfeleik igényeiről, és előre tudják jelezni akár a nagyobb fogyasztói igényváltozásokat is. Az így előállt információknak köszönhetően arra számítanak, hogy optimalizálni tudják a teljes ellátási láncot.

Kovács Máté, a Nanushka cégvezetője szerint bár több kontinensen átívelő, és több időzónát érintő ellátási lánccal rendelkeznek, az ERP rendszer segítségével 2020-ban észlelték a felmerülő problémákat, hiszen egy alkalmazásból elérték az összes adatot valós időben, így lehetőségük volt gyorsan reagálni. Fel tudtak készülni és más erőforrásokat tudtak bevonni az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamataik minél gyorsabb helyreállítása érdekében. Elmondta továbbá, hogy a Nanushka számára a 3 legfontosabb fókusz terület egy ERP rendszer kapcsán: a valós idejű adatok rendelkezésre állása, valamint az ezáltal elérhető figyelmeztetések segítségével az ellátási lánc állapotának monitorozása. A megfelelő információkat felhasználva a szállítási tervek optimalizálása, illetve a lehetőségekhez mérten az átfutási idők csökkentése. Ezeken kívül pedig a költségeltérések kiemelése, és ennek következtében az ellátási lánc költségeinek csökkentése.

A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak

„A Deloitte elemzése alapján az ellátási láncok átalakulása várható a közeljövőben, amikor a hálózat szereplői között az adatmegosztás kerül előtérbe az ellátási lánccal szemben, így láthatóvá téve a teljes termékláncot. Ennek azonban feltétele, hogy a lánc tagjainak technológiája átjárható legyen, és magasabb bizalmi partneri szint alakuljon ki a lánc tagjai között” – mondta el Simonyi Dénes.

A modern ERP rendszerek rendelkeznek adatelemző és AI alapú elemzési képességekkel, mellyel hozzájárulnak a jövő AI alapú ellátási láncainak kialakulásához. Az AI alapú ellátási lánc előrejelzés képes hatalmas adathalmazok monitorozására, a köztük lévő kapcsolatok és operatív információk vizsgálatára, ezzel segítve a döntéshozatalt. Az AI technológia segítségével, olyan intelligens ellátási lánc előrejelzés létrehozására van lehetőség, ami magasabb értéket és minőséget szolgáltat a termékekhez. Ezen felül a gépi tanulás bevonása az ellátási lánc menedzsmentbe lehetővé teszi a hétköznapi feladatok automatizálását, ezzel segítve a vállalat döntéshozóit.