Míg egyes vállalkozások mobil weboldalakat és alkalmazásokat is alkalmaznak, más cégek a kettő közül csak az egyiket választják. Ez a választás függ a költségektől, a használhatóságtól, a szükséges funkcióktól és a kiszolgált célközönségtől is, a felhasználók azonban mára jobban kedvelik a mobilalkalmazásokat, mint a mobil weboldalakat. A hiba azonban azonnali piacvesztést okozhat, ezért érdemes alaposan tesztelni – olvasható a Deloitte tanulmányában.
Minden vállalkozásnak, szolgáltatónak érdemes azon elgondolkodnia, hogy mobilalkalmazásokat hozzon létre a potenciális és a meglévő ügyfelek legjobb eléréséhez. Míg az Egyesült Államokban 2019 óta a mobileszközökön böngészőkre fordított idő változatlan, 52 perc maradt, addig a mobilalkalmazásokra fordított idő fokozatosan 2 óra 39 percről 3 óra 28 percre nőtt.
Hasonló dinamika figyelhető meg a letöltött mobilalkalmazások számában is, 2021-ben már összesen 230 milliárd mobilalkalmazást töltöttünk le, a 2016-os 140 milliárd után.
„Az adatok azt mutatják, hogy a mobilalkalmazás-fejlesztésnek óriási piaca van, egyben kemény versennyel is szembe kell nézniük, és a piac kíméletlen: egy hibára garantált az 1-csillagos értékelés, ami azonnali reputáció és piacvesztést. Az ügyfelek ugyanis elvárják, hogy minden alkalmazás hibátlanul működjön. Ha hibával találkoznak, nem hezitálnak és eltávolítják az alkalmazást. Ezért kulcsfontosságú a mobilalkalmazások funkcionális tesztelése” – mondta Bakó Béla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Egy mobilalkalmazás tesztelése történhet emulátoron, szimulátoron vagy valódi eszközökön, ezzel rugalmasan megválasztható a tesztelési eszköz és környezet. Fontos, hogy az emulátorok és szimulátorok alkalmatlanok a végső fázisú tesztelésre, nem képesek megismételni az olyan eszköz jellemzőket, mint az alacsony akkumulátorszint, vagy instabil hálózati töltöttség, melyek az alkalmazás nem megfelelő helyzetekre való optimalizálásához szükségesek. Csak a valódi készüléktesztelés nyújthat meggyőző, pontos eredményeket, és teheti alkalmassá a mobilalkalmazást arra, hogy valós felhasználói körülmények között működjön.
De szólnak érvek ez emulátorok és szimulátorok mellett is. „Ezek elsősorban bizonyos típusú funkcionális tesztesetek végrehajtására alkalmasak, minimális költséggel járnak, a legtöbb esetben nyílt forráskódúak, ingyenesek és a platformok közötti tesztelés zökkenőmentesen elvégezhető, ami valódi készülékek esetében például nem támogatott. Érdemes tehát mindkét módszer előnyeit kihasználva tesztelni” – mondta Szász Beáta, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.
Ha mobilalkalmazások teszteléséről van szó, függetlenül attól, hogy az alkalmazás natív, hibrid vagy webes, Androidon, iOS-en vagy Windowson fut, az Appium az egyik legjobb, nyílt forráskódú automatizálási keretrendszer, amely skálázhatóságával és rugalmasságával sokkal hatékonyabbá teszi a mobilalkalmazások tesztelését.
Az Appium széleskörű funkcióival végzett mobiltesztelés rövid idő alatt egyre nagyobb teret nyert a mobilalkalmazások iparágában: a Bitbar, a Testbytes és az Intuz is a legjobb mobil tesztelési eszközök közé sorolta, piaci részesedése az Android-alkalmazások esetében több mint 35 százalék, iOS-alkalmazások esetében pedig több mint 40 százalék.
Népszerűségét számos funkciójának köszönheti, többek között szinkronizálható a TestNG tesztelési keretrendszerrel, amely szélesebb körű funkciókat kínál; képes részletes információs naplók előállítására, és részletes jelentéstételi struktúrával rendelkezik a teszteredmények jobb elemzése és a jobb hibakeresés érdekében; ugyanazon kód újrafelhasználhatóságát kínálja különböző eszközplatformok, például iOS, Android és Windows esetében, amely rengeteg időt és erőfeszítést takarít meg.
A tesztelőknek semmilyen módon nem kell módosítaniuk vagy újrafordítaniuk a tesztelt alkalmazást, mivel az Appium minden platformon a szabványos automatizálási API-kat használja - nem kell tehát hozzáférni a tesztelés alatt álló alkalmazás forráskódjához; platformok közötti kompatibilitást kínál, lehetővé téve ugyanazon tesztek futtatását több platformon, így szélesítve a lefedettséget; a tesztek valós életben történő nyomon követését kínálja, így a tesztek végrehajtása megbízhatóbbá válik.
Az elmúlt években az AI (mesterséges intelligencia) és az ML (gépi tanulás) kombinálása vált a mobilalkalmazások tesztelésének legújabb trendjévé: ezek a technológiák lehetővé tették az intelligensebb tesztelést és a gyorsabb automatizálást. Ezek a technológiák felismerhetik a redundanciákat és eltávolíthatják az ismétlődő teszteseteket, képesek megtalálni és kijavítani az olyan hibákat, amelyeket más módszerrel nem vettek észre, és azonosítani, hogy mely tesztekre kell összpontosítani, és melyekre nem. Ezen kívül optimalizálják az alkalmazás tesztelési eljárásokat, és olyan képességeket is felfedezhetnek az alkalmazásokban, amelyekre a gyártó korábban nem gondolt.
Az IoT alapvetően technológiák közötti kapcsolat és adatcsere, de arra is utal, hogy egy felhasználó hogyan tud Wi-Fi vagy Bluetooth technológiával eszközt kezelni. Ez a tesztelési trend vizsgálja az alkalmazás használhatóságát az adatfeldolgozás tekintetében, több eszköz közötti kapcsolat megteremtését és az információ problémamentes átvitelét, az alkalmazás skálázhatóságát és teljesítményének optimalizálását, és elvégzi a lehetséges biztonsági fenyegetések felkutatását az összes csatlakoztatott eszközben. Összességében ez a tesztelési trend a legmegfelelőbb a felhasználói nyomkövetéssel kapcsolatos mobilalkalmazásokhoz, és elsősorban a viselhető kütyük népszerűsége miatt vált trenddé.
A mobilalkalmazások sok eszközön történő tesztelése kihívást jelenthet, mivel rengeteg eszköztípus létezik. Ennél a tesztelésnél az alkalmazás teszteseteit a felhőben végzik el, olyan virtuális környezetet használva, amelyben lemásolják a kiválasztott eszköz tulajdonságait. Előnyei, hogy rengeteg felhőalapú tesztelési lehetőség van, teljesen személyre szabhatóan, egyszerre több eszközön is lehet tesztelni, nincsenek kapacitáskorlátozások, költséghatékony és könnyen beállítható, és különböző erőforrásokhoz, pl. okostelefonhoz is biztosíthat hozzáférést a felhőn keresztül.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.