Érdemes átgondolni az adócsökkentési lehetőségeket

2021. 05. 13., 16:45

A Pénzügyminisztérium és a NAV döntése alapján a hazai vállalkozások mentesülhetnek a mulasztási bírság alól, ha a járványhelyzetre hivatkozva a szokásos május 31-i határidő után, de legkésőbb június 30-ig vallják be és fizetik be a társasági adót. Az egy hónap haladékot célszerű lehet kihasználni annak vizsgálatára, hogy az adott vállalkozás az előző év nehézségeit enyhítendő hogyan tudja különféle kedvezményekkel csökkenteni fizetendő adóját – hívja fel a figyelmet a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég.

A hatóságok döntése értelmében a cégek, civil szervezetek és könyvelők által kérhető (és csaknem automatikusan engedélyezett) egy hónap halasztás egyaránt vonatkozik a társasági adó, kisvállalati adó, az energiaellátók jövedelemadója, illetve az innovációs járulékhoz kapcsolódó bevallások és dokumentumok benyújtására, a transzferár-dokumentáció elkészítésére, valamint a bevallott adó befizetésére is.

A társasági adó (illetve adóalap) csökkentésének számos módja van. Ilyen például a kiemelt sportágak, vagy a filmgyártás tao-támogatása, a kutatás-fejlesztési kedvezmények és egyéb adó- és adóalap kedvezmények. Azok számára pedig, akik akár az előző, akár a következő években komolyabb beruházást végeztek vagy végeznek, van két olyan további, a tavalyi évre vonatkozó adókötelezettséget csökkentő lehetőség, melyeknek alkalmazását a bevallásig érdemes átgondolni: a fejlesztési tartalék képzése, illetve az energiahatékonysági adókedvezmény.

Fejlesztési tartalék képzése

A koronavírus-helyzet miatt számos cég a következő évekre tolta át tervezett beruházásait. Amennyiben egy társasági adóalany cég a következő évekre beruházásokat igénylő fejlesztési lehetőséget lát, megfontolandó lehet fejlesztési tartalékot képeznie. 2020-tól kezdődően az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg egészével akár nullára is csökkenthető az adózás előtti eredmény. Az ilyen módon képzett fejlesztési tartalék a lekötést követő 4 évben használható fel beruházásokra.

„Kedvező, hogy a beruházások körét a jogszabály csak szűk körben korlátozza – mutat rá Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadási partnere. – A fejlesztési tartalék például nem használható fel apport részét képező, vagy térítés nélkül kapott tárgyi eszközre vonatkozó beruházásra. Fontos szabály továbbá, hogy a fejlesztési tartalékból vásárolt eszközökre a fejlesztési tartalék mértékéig adótörvény szerinti értékcsökkenést nem szabad elszámolni.”

Amennyiben a fejlesztési tartalék összegét a lekötést követő 4. év végéig nem sikerül beruházásokra felhasználni, akkor az adózó köteles a fel nem használt részre a lekötés évében hatályos adómértékkel a társasági adót, illetve késedelmi pótlékot megfizetni.

Energiahatékonysági adókedvezmény

A fizetendő társasági adó csökkentésére továbbra is kedvező, de még jelenleg sem mindenki által ismert lehetőséget nyújt az energiahatékonysági adókedvezmény. Az adókedvezmény energiahatékonysági célú beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatban vehető igénybe. Legnagyobb előnye, hogy a fejlesztési adókedvezmény és a regionális támogatások vonatkozásában nem támogatható településeken, így Budapesten is igénybe vehető. Az adókedvezmény mértéke nem függ a beruházással, felújítással elért energiamegtakarítás mértékétől. A kedvezmény választás szerint vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének évében és azt követő 5 évben, vagy az üzembe helyezést követő évben és azt követő 5 évben vehető igénybe.

Fontos szabály, hogy energetikai auditornak kell felmérnie és igazolnia a beruházással, felújítással elérhető energiamegtakarítást. Tekintettel azonban arra, hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételének első évében a társasági adóbevallása benyújtásáig kell rendelkeznie az energetikai auditor igazolásával, még most sem késő átgondolni, hogy volt-e olyan beruházás, felújítás a 2020. évben, mely jogosíthat adókedvezményre. Az adókedvezmény alapját képező elszámolható költség meghatározásának értelmezése azonban az elmúlt években az Európai Bizottság iránymutatásai alapján jelentősen változott, ezért ennek meghatározása során érdemes szakértő segítségét igénybe venni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS