A hazai kkv-k jelentős része nem használja ki az energiahatékonysági és energiatárolási beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, pedig ezeknél az elszámolható költségek akár 30–45 százaléka is leírható, és a kedvezmények a fizetendő társasági adó akár 70 százalékáig érvényesíthetők, miközben 2026-tól új, környezetvédelmi célú kedvezmények is elérhetők – hívja fel a figyelmet a K&H szakértője.
A zöld beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények köre folyamatosan bővült az elmúlt években, mégis sok vállalat nem látja át, hogy konkrétan milyen mértékű adómegtakarítást érhet el, különösen az energiahatékonysági és energiatárolási beruházások esetében.
„A zöld beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények nemcsak környezeti szempontból fontosak, hanem kézzelfogható pénzügyi előnyt is jelentenek a vállalatok számára. Az energiahatékonysági fejlesztések és az energiatárolási megoldások esetében a támogatási intenzitás már olyan szintet ér el, amely érdemben befolyásolhatja egy beruházás megtérülését. Ugyanakkor a feltételek összetettek, ezért érdemes szakértő segítségével feltérképezni a lehetőségeket” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Az energiahatékonysági beruházások esetében az adókedvezmény mértéke Budapesten az elszámolható költségek 30 százaléka, azon kívül akár 45 százalék is lehet, amely kisvállalkozások esetében további 20, középvállalkozásoknál 10 százalékponttal növelhető. A kedvezmény legfeljebb a számított társasági adó 70 százalékáig érvényesíthető, és akár hat adóéven keresztül is felhasználható.
A villamosenergia-tároló létesítéséhez kapcsolódó beruházások esetében az adókedvezmény az elszámolható költségek 30 százaléka lehet, amely szintén növelhető a vállalatmérettől függően. A kedvezmény szintén legfeljebb a társasági adó 70 százalékáig vehető igénybe, és több éven keresztül érvényesíthető.
A rendszer 2026-tól tovább bővült: új elemként jelent meg a környezetvédelmi, úgynevezett kármentesítési adókedvezmény, amely a környezeti károk felszámolását, a természetes élőhelyek rehabilitációját, a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló természetalapú projekteket támogatja. Az új adókedvezmény, a biológiai sokféleség megőrzését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló természetalapú beruházások és felújítások esetében, a bekerülési érték akár 70 százalékáig is igénybe vehető.
Suba Levente szerint „a legfontosabb kérdés minden esetben az, hogy a beruházás elsődleges célja mi, és mivel egy adott költséghez csak egy adókedvezmény kapcsolható, a megfelelő konstrukció kiválasztása kulcsfontosságú”.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.