Az Európai Unió klímavédelmi törekvéseinek egyik kulcseleme, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) 2026. január 1-jétől az adminisztratív feladatokon túl már tényleges fizetési kötelezettséget is jelent az érintett vállalkozásoknak – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.
Az érintett gazdálkodóknak célszerű az üzleti tervezés során figyelembe venni a keletkező fizetési kötelezettséget, és előzetesen felmérni a pénzügyi hatás várható mértékét – javasolják a PwC Magyarország szakértői.
Évi 50 tonnás küszöbérték és engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz
Azok az importőrök, akik 2026. január 1-jét követően egy naptári évben összesen legfeljebb 50 tonna nettó tömegű CBAM-köteles árut hoznak be az Európai Unió területére, mentesülnek a CBAM-kötelezettségek alól (a villamos energia és a hidrogén kivételével).
Az évi 50 tonnás küszöbértéket meghaladó mennyiség esetén az importőröknek engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusszal kell rendelkezniük. A nemzetközi kereskedelem zökkenőmentességének érdekében a jogalkotó ugyanakkor biztosított egy átmeneti időszakot is a státusz megszerzésével kapcsolatban. Abban az esetben, ha az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz iránti engedélykérelmet 2026. március 31-ig benyújtják, akkor az 50 tonnás küszöbérték felett a CBAM-köteles áruk behozatala ideiglenesen folytatható az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz kiadásáig.
Kiegészítő TARIC kódok vám-árunyilatkozaton történő alkalmazása CBAM-köteles termékek behozatala esetén
2026. január 1-jétől a CBAM-köteles termékek behozatala esetén a vámáru-nyilatkozaton kötelező feltüntetni bizonyos kiegészítő TARIC kódokat, melyek az alábbiak lehetnek:
– Y128: CBAM-engedélyszám;
– Y137: „de minimis” mentesség (évi 50 tonna küszöbértéket meg nem haladó mentesség);
– Y238: az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszra vonatkozó kérelmet benyújtották 2026. március 31-ig (kivéve villamos energia és hidrogén);
– Y134: Mentesség – Büsingenből, Helgolandból, Livignoból származó áruk;
– Y135: Mentesség – katonai tevékenységek során mozgatott vagy felhasznált áruk;
– Y136: Mentesség – olyan villamos energia vagy hidrogén esetén, amelyet az Európai Unió kizárólagos gazdasági övezetében vagy a kontinentális talapzatán állítottak elő;
– Y237: EU-s áruk.
Az érintetteknek érdemes egyeztetni a szerződött vámjogi képviselőjükkel is az említett kiegészítő TARIC kódok helyes alkalmazása érdekében, figyelemmel a CBAM-kötelezettségek, illetve az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz iránti kérelem aktuális helyzetének megfelelően.
Részletszabályok az éles időszakra
Az Európai Bizottság több végrehajtási jogi aktust adott ki, amelyek a CBAM éles időszakában alkalmazandók. A részletszabályok többek közt az alábbi témakörökre vonatkoznak:
– alapértelmezett kibocsátási értékek;
– beágyazott kibocsátások számítási módszerei;
– akkreditációs feltételek a CBAM-hitelesítők számára;
– a valós kibocsátási adatok hitelesítésének szabályai;
– vámhatóságokkal való kommunikáció;
– a CBAM tanúsítványok kapcsán az EU ETS szabad kiosztások miatti korrekciók számítása;
– a CBAM-tanúsítványok árképzésének és közzétételének szabályai;
– az „éles” CBAM Nyilvántartásra vonatkozó szabályok;
– az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz feltételeit és eljárását módosító szabályok.
A CBAM-köteles termékkör várható bővítése
Az Európai Bizottság által közzétett javaslattervezet szerint 2028-tól a CBAM hatálya kiterjedhet bizonyos acél- és alumínium-intenzív félkész- és késztermékekre, többek között például ipari gépekre, háztartási berendezésekre, járműalkatrészekre stb.
Ez jelentős változást hozhat az érintett iparágak számára, ezért érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket.
Utolsó CBAM negyedéves jelentés
Bár 2026. január 1-jétől elindult a CBAM éles időszaka, azonban a 2025. IV. negyedévben importált CBAM-köteles termékekre vonatkozó negyedéves jelentést még az átmeneti szabályok szerint, a CBAM Átmeneti Nyilvántartásban kell teljesíteni 2026. január 31-ig – hangsúlyozzák a PwC Magyarország szakértői.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.