Egy szerverleállás anyagi veszteséget okozhat a cégnek

2021. 11. 07., 14:00

Annak ellenére, hogy milyen fontos szerepet töltenek be egy cég működésében az adatok, nagyon kevés figyelmet fordítanak azok megóvására. Akár egy hirtelen eszközmeghibásodás, vírus vagy véletlen adattörlés által megsemmisülhetnek az évek vagy akár évtizedek alatt összegyűlt adatok. Sok esetben a védelem minimális beruházással is megoldható lenne, érdemes tehát előrelátóan felkészülni a nem várt helyzetekre is.

A ServerElite országos kutatást végzett augusztusban és szeptemberben a kkv szektor adatbiztonságával kapcsolatban, ami arra a problémára fókuszál, hogy mennyire kitettek a vállalatok az adatvesztés kockázatának.

„Kutatásunkat közel 500 hazai cégvezető töltötte ki rendszergazdáik, IT szakembereik segítségével, így a válaszok elemzésével átfogó képet kaphatunk a hazai cégek informatikai rendszereinek működési biztonságáról – ismertette Marosán Andrea, a ServerElite ügyvezető igazgatója.

Kevés figyelmet fordítanak a biztonságraA felmérésből kitűnik, hogy a cégek 82 százalékának van RAID-konfiguráció a szerverein, ami a kutatás további kérdéseit tekintve kimagaslóan magas érték. Mindössze 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincs ilyen a szerverein és 2 százalék nem tudott választ adni a kérdésre.

A RAID tárolási technológia segítségével az adatok elosztása vagy replikálása több fizikailag független merevlemezen, egy logikai lemez létrehozásával lehetséges. Minden RAID szint alapjában véve vagy az adatbiztonság növelését, vagy az adatátviteli sebesség növelését szolgálja.

A cégek harmadában mindössze egyetlen merevlemez hiba adatvesztést okozhat. Újabb harmadot képviselnek azok, akiknél két merevlemez hiba után lép fel az adatvesztés. Ha ehhez még hozzávesszük azokat is, akik nem tudtak választ adni a kérdésre, mindössze a cégek ötödének működése tekinthető biztonságosnak e tekintetben.

„A biztonsági mentésekkel kapcsolatos kérdésre adott válaszok a többi válaszhoz képest megnyugtatóbbnak tűnnek, hiszen a megkérdezettek 67 százalékának napi mentése van. A többiek működése ugyanakkor igencsak kockázatos, hiszen már a havi mentés is ritkának tűnik, de az, hogy a válaszadók 8 százalékának egyáltalán nincs biztonsági mentése, életveszélyes” – emelte ki Marosán Andrea.

Az adattárolók az értékeink őrzőiAmi a mentés módját illeti, a legnépszerűbb a más eszközre történő automatikus mentés, amit a válaszadók 33 százaléka preferál. A mentőszerver használatát 29 százalék jelölte meg. A más eszközre történő manuális és a helyben történő mentés egyaránt közel 10 százalékot tesz ki, míg 8 százaléknak fogalma sincs arról, hogyan történik az adatmentés.

A megkérdezettek 71 százaléka használ szünetmentes tápegységet, ami jó aránynak mondható, ugyanakkor tekintettel az eszköz alacsonyabb árára, a nemmel válaszoló 27 százaléknak is célszerű lenne beszereznie.
Arra a kérdésre, hogy az infrastruktúra rendelkezik-e HA, azaz High Availability rendszerrel, sok nemleges válasz érkezett. Ennek oka, hogy ez a megoldás már komolyabb anyagi megterhelést jelent, ugyanakkor nagymértékben növelheti a rendszer biztonságos működését. A válaszadók harmada alkalmazza.

„A hazai cégek 69 százalékának klimatizált helység áll a szerverei rendelkezésére, ami a korábbi válaszok tekintetében egy jónak mondható eredmény. Ugyanakkor elmondható, hogy ez a tényező nem döntő jelentőségű a működés biztonsága tekintetében, de nem is jelent akkora anyagi megterhelést egy klimatizált szerverszoba kialakítása” – avatott be a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy mindössze a cégek 57 százaléka rendelkezik monitoring rendszerrel, ami meglepően alacsony arány, tekintettel annak fontosságára.

„A pandémia alatt különösen megnőtt a biztonságosan működtethető informatikai rendszerek jelentősége, ezért a közeljövőben a cégek elsőszámú feladatai közé kell, hogy tartozzon a kutatásban szereplő biztonsági szempontok mielőbbi megnyugtató rendezése” – tette hozzá Marosán Andrea.

A nyugati piacokon komolyan odafigyelnek az életciklus menedzsmentre, melynek hála, megtehetik, hogy 2-3 évente újakra cserélik a különféle kiszolgáló eszközöket. A nagyvállalati hardvereket jellemzően kiváló minőségű komponensekből építették, ezért jóval tovább működőképesek maradnak, ami tökéletessé teszi őket egy magas rendelkezésre állású rendszer kialakítására.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS