Deloitte-kutatás: az AI lehet a hazai gyártás új hajtóereje

2025. 11. 20., 20:20

A Deloitte „Magyar MI Körkép 2025” kutatása alapján a mesterséges intelligencia mára itthon is a termelés új hajtóerejévé vált. A felmérésben részt vevő cégek több mint 80 százaléka már használ valamilyen AI-megoldást, a gyártóvállalatok esetében ez az arány eléri a 85 százalékot. Az AI egyre inkább nem kísérlet, hanem kézzelfogható versenyelőny – az automatizált folyamatoktól a prediktív karbantartáson át a minőségellenőrzésig –, miközben a cégek döntő többsége az tervezi, hogy a következő években tovább növeli az ilyen irányú beruházásait.

A Deloitte kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) a magyar vállalatok számára immár nem jövőkép, hanem a működés természetes része. A felmérésben részt vevő több mint száz hazai szervezet többsége leginkább a hatékonyság növelésére, de akár prediktív karbantartásra és minőségellenőrzésre is használja a technológiát. A mesterséges intelligencia használatának aránya a gyártóvállalatoknál a legmagasabb, 85 százalékuk már használja, a fennmaradó 15 százalék pedig egy éven belül kezdi meg az AI alkalmazását.

A gyártóiparban ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e mesterséges intelligenciát használni, hanem az, hogy mikor és milyen mélységben sikerül beépíteni a működésbe” – hangsúlyozta Dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető mesterséges intelligencia-szakértője, a kutatás vezetője és hozzátette, hogy „az AI ma már nem csupán elemző, hanem döntéshozó és cselekvő szereplő: az Agentic AI korszak küszöbén állunk, ahol az intelligens rendszerek önállóan képesek reagálni, optimalizálni és fejleszteni”.

Míg az összes céget tekintve a leggyakrabban a vezetői döntéstámogatás, az értékesítés, a gyártási folyamatok, a termékfejlesztés és az ellátási lánc-menedzsment területén jelent meg az új technológia, addig a Deloitte adatai alapján az érettebb gyártócégek 46 százaléka már AI-t alkalmaz az informatikai és működési folyamatok automatizálására, míg 37 százalék prediktív karbantartást vagy gépi látás-alapú minőségellenőrzést is bevezetett. A gyártással foglalkozó szervezetek kétharmada belső kompetenciafejlesztéssel, egyharmada pedig dedikált AI-csapatokkal támogatja az átalakulást.

A kutatás arra is rámutat, hogy bár az AI-stratégiák és a dedikált költségkeretek még nem általánosak, a felmérésben részt vevő vállalatok 83 százaléka a következő évben növelni tervezi az AI-beruházásokat.

Aki ma nem kezdi el építeni az AI-képességeit, néhány éven belül versenyhátrányba kerül. Az AI nemcsak hatékonyságot, hanem fenntarthatóságot és piaci rugalmasságot is hoz: kevesebb selejtet, kevesebb állásidőt, jobb döntéseket és magasabb minőséget” – tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának vezetője.

A Deloitte szakértői szerint a következő évek kulcsa a felelős, átlátható és szabályozott AI-irányítás lesz. Az EU AI Act-nek való megfelelés, az etikai irányelvek és a kiberbiztonsági felkészültség hiánya ma még komoly kihívást jelent, de akik időben lépnek, hosszú távon tartós versenyelőnyt szerezhetnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS