Az üzleti vezetők túlbecsülik a krízishelyzetekre való felkészültségüket

2023. 05. 09., 10:19

A Covid-19-világjárványon kívül is számos krízis nehezítette a szervezetek életét az elmúlt években – a munkavállalók megtartása és toborzása, az ellátási láncokban fellépő zavarok, a technológiai fennakadások, valamint a számítógépes támadások is a top öt fejtörést okozó tényező között szerepelnek.

A PwC globális válság- és rezilienciafelmérésében a szervezetek 90 százaléka számolt be arról, hogy több jelentős zavart is tapasztalt, háromnegyedük (76 százalék) szerint ezek közepes vagy nagy hatással voltak a működésükre.

A PwC kétévente elkészített globális válság- és rezilienciafelmérése szerint a szervezetek és az üzleti vezetők túlbecsülik alkalmazkodóképességüket, annak ellenére, hogy a krízishelyzetek korában működnek. Arra a kérdésre, hogy a reziliencia hol szerepel a vállalati prioritások listáján, tízből kilenc (89 százalék) válaszadó azt mondta, hogy a rugalmas ellenálló képesség az egyik legfontosabb stratégiai szervezeti prioritásuk.

Szintén a vállalatok döntő többsége (91 százalék) számolt be arról, hogy a világjárványon kívül legalább egy zavarral szembesült az elmúlt két évben. Átlagosan három és fél fennakadást tapasztalt egy szervezet ebben az időszakban. Háromnegyedük (76 százalék) szerint a legsúlyosabb válsághelyzet közepes, illetve nagymértékű hatással volt a működésükre – megzavarta a kritikus üzleti folyamatokat és szolgáltatásokat, valamint pénzügyi és hírnévbeli problémákat okozott. A világjárványt leszámítva az ellátási lánc zavarai gyakorolták a legnagyobb hatást a szervezetekre, és a felmérés szerint 2019 óta a számuk megduplázódott. Azon szervezetek, amelyeknél a legsúlyosabb krízishelyzet az ellátási lánchoz kapcsolódott, több mint fele (60 százalék) leginkább attól tart, hogy hasonló zavar ismét bekövetkezhet.

„Az elmúlt évek eseményei után nem meglepő a világjárvány és az ellátási láncok szerepe az üzleti zavarok előidézésében, mint ahogy az sem, hogy ezek mellett az öt leggyakrabban említett problémakörben szerepel a munkavállalók megtartása és toborzása is. A másik kettő viszont az üzletmenetfolytonossági törekvések két slágertémája, a technológiai fennakadások vagy hibák, valamint a számítógépes támadások voltak, mely területek megfelelő felkészüléssel könnyedén fejleszthetőek lennének” – emelte ki Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Míg az üzleti vezetők 70 százaléka bízik abban, hogy képes kilábalni a különböző krízishelyzetekből, a felmérés adatai azt mutatják, hogy sok szervezetből hiányoznak a reziliencia alapvető elemei, amelyek szükségesek a sikerhez. Ez a bizalomhiány a szervezeteket a kiszolgáltatottság veszélyének teszi ki – különösen akkor, ha a zavarok fókuszában kizárólag ők állnak, szemben a szélesebb körű globális vagy ágazati kihívásokkal. „Sokat tehetnek a vállalatok a képességeik feljesztéséért, de legalább is felméréséért, ha az egyes szcenáriókra kidolgozott terveket rendszeresen elpróbálják, felső vezetők bevonásával szimulálják. Mindez a felsővezetői tudatosságot és a bizalmat is növeli” tette hozzá a PwC igazgatója.

A felmérés három jelentős trendet tárt fel:

  • Integráció: egy integrált rezilienciaprogram elengedhetetlen a mai szervezetek számára. A mai komplex és egymással összefüggő kockázatok kezelése során már nem elegendő, ha a szervezetek egymástól függetlenül dolgoznak. A vállalkozások aktívan áttérnek a reziliencia integrált megközelítésére, központilag irányítják és összehangolják a különböző reziliencia-képességeket a legfontosabb dolgok védelme érdekében, és a programot beépítik a működésükbe és a vállalati kultúrájukba.
  • Vezetői szerep: a tartós válságban való boldoguláshoz vezetői képességekre és képzett csapatokra van szükség. A sikeres reziliencia stratégiához és programhoz támogatásra van szükség a felsővezetés részéről; egy egyértelmű felelősséggel rendelkező programvezetőre; illetve egy képzett csapatra a napi munka elvégzéséhez.
  • A program szintű, átfogó megközelítés: operatív reziliencia kiépítése a legfontosabb szempontok alapján. A szervezeteknek ki kell alakítaniuk a működési rezilienciát, és biztosítaniuk kell, hogy a vállalati tervezés és felkészülés egy szélesebb, folyamatos ciklus része legyen. Ahogy egyre több vállalkozás integrálja rezilienciaprogramját, sokan alkalmazzák a működési reziliencia alapú megközelítést, a legfontosabb tényezőkre összpontosítva, és a szervezetük és az érdekeltek számára kritikus fontosságú beruházásokat helyezik előtérbe. Ez lehetővé teszi a szervezetek számára a kockázatok megbízható kezelését és a hatékonyság növelését.

Azok a vállalatok, amelyek integrált rezilienciaprogramra tértek át, jelentősen előrébb járnak a működési reziliencia számos alapvető elemében, beleértve a kockázat- és fenyegetésértékelési folyamatokat, a gyakorlatokat és teszteléseket, valamint a szolgáltatások és folyamatok függőségének feltérképezését is. Ez lehetővé teszi egy olyan robusztus vállalati immunrendszer kiépítését, amelyben a szervezet képes alkalmazkodni, rugalmasan és megerősödve előrelépni.

Durojaiye Péter, a PwC magyarországi és közép-kelet-európai kibervédelmi csoportjának, valamint az EMEA régió Cybersecurity Impact Centerének vezetője szerint a zavarokhoz való alkalmazkodási és reagálási képesség létfontosságú az érdekelt felekkel kialakított bizalom fenntartásához, valamint a részvényesi érték és a hírnév védelméhez. Mindez egy olyan időszakban, amikor a vállalkozásokkal és a kormányokkal szemben támasztott, rezilienciával kapcsolatos elvárások még soha nem voltak ilyen magasak. „A megbízható és agilis szervezet kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az üzleti vezetők invesztáljanak a reziliencia fejlesztésébe mind a funkciók, mind a munkavállalók tekintetében. E mellett kiemelten fontos, hogy átfogó képet kapjanak a kockázatokról és a valós ellenálló képességükről, melyhez megfelelően kialakított, a technológia és jól definiált mutatószámok által is támogatott integrált megközelítésre van szükség” – hangsúlyozza a PwC szakértője.

A kutatás

2022 szeptembere és novembere között 42 országból 1812 üzleti vezető osztotta meg észrevételeit számos különböző üzleti ágazatban. A PwC globális válság- és reziliencia központja által készített 2023-as felmérés a harmadik olyan tanulmány, amelyben a vállalati válságokra és rezilienciára vonatkozó adatokat elemezik. A válaszadók 41 százaléka a felsővezetői szinthez tartozónak, míg 58 százaléka nem felsővezetői szinthez tartozónak vallotta magát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-22 10:50:14
Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!
2024-05-22 10:30:59
Michelin-csillagos ételek menzai áron, gasztro-béke Kína és Tajvan között, latin hangulat az Őrségből, japán-magyar rántotthús rokonság, erdélyi ízek, kockásabroszos legendák, tepertő, malacfül, labneh és remek vegán fogások.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS