Az IT-fejlesztések 40 százalékát a piaci verseny motiválja

2024. 03. 12., 11:10

Miközben világszerte a nagyvállalatok közel 90 százaléka jelenleg is a digitális átállás útján halad, a (költség)hatékonyság növeléséhez fűzött remények nem feltétlenül válnak teljes mértékben valóra. Az érintett cégek saját bevallásuk szerint a várt bevételnövekedés 31 százalékát, míg a becsült költségmegtakarítás mindössze 25 százalékát érték el. 2024 emiatt az óvatos stratégiákról szólhat, és miközben még mindig a mesterséges intelligencia uralja a szakmai közbeszédet, az IT-vezetők az integrált belső platformokban, a felhőmegoldásokban, a szoftverellátási láncok 360 fokos védelmében, illetve a biztonsági fenyegetésekkel szembeni felkészülésben látják legfőbb feladatukat. A Stylers Academy a legfontosabb vállalati digitalizációs trendeket gyűjtötte össze, ezzel is segítve a hazai cégek digitalizációs törekvéseit.

Az elmúlt évek kétségtelenül a digitalizációs versenyről szóltak szinte minden iparágban, nem csoda, hogy a vezetők többsége a nyomásnak engedve jelentős forrásokat biztosított technológiai fejlesztésekre. A digitális transzformációra fordított kiadások 2026-ra várhatóan 3,4 billió dollárra dagadnak és a Világgazdasági Fórum szerint mindez 100 billió dollár nagyságrendű lökést ad majd a globális gazdaságnak. A piac és a lehetőségek tárháza tehát óriási, mindeközben viszont egyre több cég szembesül azzal, hogy a megtérülés gyakran elmarad a várttól.

„A digitalizációs törekvések elsősorban a gyorsan változó és bizonytalan környezetre reagálnak, a cégek célja a költségoptimalizálás, a hatékonyabb és gyorsabb működés, valamint a kockázatkezelés és a váratlan eseményekre való felkészülés. Ez eddig rendben is van, de gyakran látni azt, hogy a vállalatok felülnek a trendekre és a piacot követik vakon, ahelyett, hogy saját igényeikre szabott rendszereket hoznának létre. Ezért látunk most egy kis megtorpanást, sok üzleti szereplő inkább megáll, értékel és újratervez” – véli Gönczy Gábor, a Stylers Academyt is magába foglaló IT cégcsoport, a Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.”

Az AI a jövő, de nem kell mindent erre feltenni

Természetesen a mesterséges intelligencia, illetve a folyamatokat és a működést optimalizáló automatizáció fontos elemei a technológiai vezetők és szakemberek gondolkodásának, viszont számos más területen folynak olyan fejlesztések, melyek alapjaiban meghatározhatják az üzleti sikert, illetve stabilitást nyújthatnak a gyorsan változó viszonyok között.

A következő időszakban is kulcsszerep jut a komplex kibervédelmi rendszerek kialakításának, a hangsúly pedig az integráción és a képzésen lesz majd: a biztonsági és IT-csapatok közötti együttműködés szorosabb lesz, mint valaha, hogy minden, kockázatot jelentő rést lefedhessenek, másrészt a kibertámadások célkeresztjében továbbra is a gyanútlan munkavállalók állnak majd – rajtuk keresztül igyekeznek értékes vállalati adatokhoz jutni a bűnözők, így az edukáció még fontosabb lesz. Nézzünk még néhány konkrét területet, melyekkel kétségtelenül érdemes foglalkozniuk a vállalatoknak a közeljövőben, ha üzleti eredményeket hozó tech fejlesztéseket akarnak megvalósítani.

Platform engineering – fókuszban az integráció

Nem csoda, hogy a belső vállalati platformokat a Gartner kutató és tanácsadó cég 2024 egyik legfontosabb eszközeként említi, hiszen ezek természetükből fakadóan skálázhatók, megkönnyítik a fejlesztők dolgát és lehetővé teszik, hogy a technológiai újítások és szoftverek a lehető leggyorsabban hozzanak üzleti értéket a cégnek. Emellett fontos tényező, hogy ezek a platformok megnyitják annak a lehetőségét is, hogy szervezeten belül olyan munkakörökben is hozzájárulhassanak a fejlesztésekhez, ahol ehhez egyébként nincs meg a szükséges mélységű szaktudás.

Minden és mindenki a felhőbe tart

A felhőalapú megoldások olyan fontos előnyöket kínálnak a cégeknek, mint az adatok biztonságos tárolása és szükség esetén helyreállítása, és persze szerepet játszanak a kibervédelemben és a szoftverfejlesztésben is. Ráadásul üzleti szempontól kiváló eszköznek bizonyulnak a hatékonyságnövelésre, az ügyfélelégedettség javítására, valamint hozzáférhetővé tesznek új technológiákat nagyobb infrastruktúra-beruházások nélkül. A hangsúly a közeljövőben a hibrid felhőmegoldásokon, a valós idejű adatokat felhasználó és napi működést optimalizáló rendszereken, valamint a fejlett, prediktív AI-eszközök integrációján lesz.

Védelem az ellátási láncoknak

A Szoftver Supply Chain Biztonság kifejezést is egyre gyakrabban hallani, hiszen ahogy a cégek számos üzleti folyamatot építenek a technológiai fejlesztésekre, meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a szoftverek a forráskód létrejöttétől az esetlegesen bevont beszállítók gyakorlatain át egészen a széleskörű felhasználásig védve vannak a külső és belső fenyegetésektől. Így a vállalatok biztosíthatják digitális értékeiket és az üzletfolytonosságot, ehhez pedig rendszeres auditokra, erős hozzáférés-szabályozásra, a munkavállalók képzésére és jól kidolgozott krízis-forgatókönyvekre is szükségük van.

Újra kell gondolni a buzzword szerepét?

Az agilitás és az agilis transzformáció szinte kötelező szereplőjévé vált a vállalati stratégiáknak, egyfajta reakcióként az egyre bizonytalanabb és nagyfokú rugalmasságot igénylő gazdasági és politikai környezetre. A cégek egyik napról a másikra, rohamtempóban igyekeztek előremenekülni, de ebben az esetben ez nem feltétlenül bizonyult a legjobb stratégiának: az átgondolatlanul bevezetett változtatások sok helyen ellenállást váltottak ki a kollégákból és nem hozták meg a várt eredményeket.

„Ez a fajta kijózanodás is rámutatott, hogy az egyes eszközök nem jelentenek automatikusan üzleti sikert, minden esetben át kell gondolni a stratégiát, hogy valóban a cég hasznára lesz-e a fejlesztés, és ha a válasz igen, akkor milyen ütemben és módszerekkel vezessük be” – mondja Gönczy Gábor.

„Nincs most egyszerű dolguk a technológiai vezetőknek, mert sok irányból, többféle elvárásnak kell megfelelniük és folyamatosan követni az új eszközöket, technológiákat, emellett pedig olyan csapatot építeni és menedzselni, mely ezeket képes is megvalósítani. Ezért most még jelentősebb szerep jut a folyamatos és sokoldalú továbbképzésnek, amit nem lehet elspórolni.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS