A távmunkában dolgozók egyharmada maradt informatikai támogatás nélkül

A távmunkában dolgozók egyharmada maradt informatikai támogatás nélkül
2021. 12. 06., 09:11

„A távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket.”

Az alkalmazottak visszatértek az irodákba

A Sophos felmérése alapján Magyarországon az előző Covid hullámok idején távmunkában dolgozó alkalmazottak közel fele (44 százalék) időközben már visszatért az irodai munkába. Valamivel többen dolgoznak irodai körülmények között a szomszédjainknál: Csehországban 53 százalék, Lengyelországban 56 százalék nem dolgozik már otthon/távmunkában.

Sokan azonban továbbra is legalább részben otthonról dolgoznak: 31 százalék hibrid modellben, míg 25 százalék csak távmunkában. Ezért alapvető fontosságú, hogy gondoskodjunk a vállalatok és az alkalmazottak kiberbiztonságáról.

A magyar cégek tudatában vannak a fenyegetéseknek

A magyarországi távmunkára való átállás során az alkalmazottak 35 százaléka nem kapott informatikai támogatást, például hardverkonfigurációs segítséget vagy kiberbiztonsági képzést. 27 százalékuk csak informatikai támogatást kapott. 37 százalék mondta azt, hogy számíthatott informatikai támogatásra és kiberbiztonsági képzésre egyaránt.

Ugyanennyi munkavállaló részesült átfogó támogatásban Lengyelországban. A Cseh Köztársaságban valamivel kevesebben; 31 százalék.

„A cégek kiberbiztonságának gyakran az emberek a leggyengébb láncszemei. A munkamódszer megváltoztatása, mint a távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket. Tisztában kell lenniük az olyan lehetséges fenyegetésekkel, mint például az adathalászat, a rosszindulatú alkalmazások és a jelszavak több helyen való használatának veszélye. Felmérésünk azt mutatja, hogy a cégeknek csak a fele tartott kiberbiztonsági képzést, így van még tennivaló, különösen a kisebb cégeknél” – hangsúlyozta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

Nagyobb cég = jobb támogatás?

Az összes megkérdezett országban a távmunkára való átállás során gyakrabban nyújtottak támogatást a nagyvállalatok.

Magyarországon a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál 16 százalék részesült informatikai és kiberbiztonsági képzésben egyaránt.

Az 50–250 fős vállalatoknál ez az arány 12 százalék, míg a legfeljebb 50 főt foglalkoztató cégek munkatársainál 9 százalék.

Hol nem jutottak hozzá távmunka alatt a dolgozók támogatáshoz? A legkisebb méretű vállalatoknál az alkalmazottak 16 százaléka egyáltalán nem kapott támogatást.  A közepes méretűeknél az alkalmazottak 11 százaléka.  A legnagyobb cégeknél ez az arány csaknem fele akkora volt (8 százalék) mint a legkisebb cégeknél.

A hozzáférés-szabályozás a legnépszerűbb védelem

A magyar cégek – ahogyan a lengyel és csehek is – leggyakrabban limitált adathozzáférést alkalmaznak; az alkalmazottak 81 százaléka csak azokat a fájlokat tudja használni, amelyekre szüksége van.

A lengyel cégek viszont gyakrabban (50 százalék) alkalmaznak többfaktoros hitelesítést (SMS-ben, tokennel vagy alkalmazással), mint a cseh (39 százalék) és a magyar (38 százalék) kollégáik.

Ennél nagyobb arányban használnak Magyarországon titkosított kapcsolatot, például VPN-t (60 százalék).  A lengyeleknél és a cseheknél valamivel kisebb, de közel azonos ez az arány.

Az adathozzáférés-szabályozás az elsődleges biztonsági megoldás, amelyet a vállalatoknak használniuk kell. Lehetővé teszi a potenciális jogsértések hatásának minimalizálását és a hálózat veszélyes incidenseinek megfigyelését. A felmérés megerősítette, hogy a legtöbb vállalat használja, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak a kiberfenyegetéseknek. Ennek ellenére a vállalatoknak csak a fele használ többfaktorú hitelesítést vagy VPN-t, ami erősítheti a támadásokkal szembeni ellenálló képességüket. A szervezeteknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minél több védelmi megoldást kombináljanak – különösen azért, mert nem mindegyik képezi ki munkatársait a kiberfenyegetésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS