„A távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket.”
Az alkalmazottak visszatértek az irodákba
A Sophos felmérése alapján Magyarországon az előző Covid hullámok idején távmunkában dolgozó alkalmazottak közel fele (44 százalék) időközben már visszatért az irodai munkába. Valamivel többen dolgoznak irodai körülmények között a szomszédjainknál: Csehországban 53 százalék, Lengyelországban 56 százalék nem dolgozik már otthon/távmunkában.
Sokan azonban továbbra is legalább részben otthonról dolgoznak: 31 százalék hibrid modellben, míg 25 százalék csak távmunkában. Ezért alapvető fontosságú, hogy gondoskodjunk a vállalatok és az alkalmazottak kiberbiztonságáról.
A magyar cégek tudatában vannak a fenyegetéseknek
A magyarországi távmunkára való átállás során az alkalmazottak 35 százaléka nem kapott informatikai támogatást, például hardverkonfigurációs segítséget vagy kiberbiztonsági képzést. 27 százalékuk csak informatikai támogatást kapott. 37 százalék mondta azt, hogy számíthatott informatikai támogatásra és kiberbiztonsági képzésre egyaránt.
Ugyanennyi munkavállaló részesült átfogó támogatásban Lengyelországban. A Cseh Köztársaságban valamivel kevesebben; 31 százalék.
„A cégek kiberbiztonságának gyakran az emberek a leggyengébb láncszemei. A munkamódszer megváltoztatása, mint a távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket. Tisztában kell lenniük az olyan lehetséges fenyegetésekkel, mint például az adathalászat, a rosszindulatú alkalmazások és a jelszavak több helyen való használatának veszélye. Felmérésünk azt mutatja, hogy a cégeknek csak a fele tartott kiberbiztonsági képzést, így van még tennivaló, különösen a kisebb cégeknél” – hangsúlyozta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.
Nagyobb cég = jobb támogatás?
Az összes megkérdezett országban a távmunkára való átállás során gyakrabban nyújtottak támogatást a nagyvállalatok.
Magyarországon a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál 16 százalék részesült informatikai és kiberbiztonsági képzésben egyaránt.
Az 50–250 fős vállalatoknál ez az arány 12 százalék, míg a legfeljebb 50 főt foglalkoztató cégek munkatársainál 9 százalék.
Hol nem jutottak hozzá távmunka alatt a dolgozók támogatáshoz? A legkisebb méretű vállalatoknál az alkalmazottak 16 százaléka egyáltalán nem kapott támogatást. A közepes méretűeknél az alkalmazottak 11 százaléka. A legnagyobb cégeknél ez az arány csaknem fele akkora volt (8 százalék) mint a legkisebb cégeknél.
A hozzáférés-szabályozás a legnépszerűbb védelem
A magyar cégek – ahogyan a lengyel és csehek is – leggyakrabban limitált adathozzáférést alkalmaznak; az alkalmazottak 81 százaléka csak azokat a fájlokat tudja használni, amelyekre szüksége van.
A lengyel cégek viszont gyakrabban (50 százalék) alkalmaznak többfaktoros hitelesítést (SMS-ben, tokennel vagy alkalmazással), mint a cseh (39 százalék) és a magyar (38 százalék) kollégáik.
Ennél nagyobb arányban használnak Magyarországon titkosított kapcsolatot, például VPN-t (60 százalék). A lengyeleknél és a cseheknél valamivel kisebb, de közel azonos ez az arány.
Az adathozzáférés-szabályozás az elsődleges biztonsági megoldás, amelyet a vállalatoknak használniuk kell. Lehetővé teszi a potenciális jogsértések hatásának minimalizálását és a hálózat veszélyes incidenseinek megfigyelését. A felmérés megerősítette, hogy a legtöbb vállalat használja, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak a kiberfenyegetéseknek. Ennek ellenére a vállalatoknak csak a fele használ többfaktorú hitelesítést vagy VPN-t, ami erősítheti a támadásokkal szembeni ellenálló képességüket. A szervezeteknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minél több védelmi megoldást kombináljanak – különösen azért, mert nem mindegyik képezi ki munkatársait a kiberfenyegetésekre.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.