A távmunkában dolgozók egyharmada maradt informatikai támogatás nélkül

A távmunkában dolgozók egyharmada maradt informatikai támogatás nélkül
2021. 12. 06., 09:11

„A távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket.”

Az alkalmazottak visszatértek az irodákba

A Sophos felmérése alapján Magyarországon az előző Covid hullámok idején távmunkában dolgozó alkalmazottak közel fele (44 százalék) időközben már visszatért az irodai munkába. Valamivel többen dolgoznak irodai körülmények között a szomszédjainknál: Csehországban 53 százalék, Lengyelországban 56 százalék nem dolgozik már otthon/távmunkában.

Sokan azonban továbbra is legalább részben otthonról dolgoznak: 31 százalék hibrid modellben, míg 25 százalék csak távmunkában. Ezért alapvető fontosságú, hogy gondoskodjunk a vállalatok és az alkalmazottak kiberbiztonságáról.

A magyar cégek tudatában vannak a fenyegetéseknek

A magyarországi távmunkára való átállás során az alkalmazottak 35 százaléka nem kapott informatikai támogatást, például hardverkonfigurációs segítséget vagy kiberbiztonsági képzést. 27 százalékuk csak informatikai támogatást kapott. 37 százalék mondta azt, hogy számíthatott informatikai támogatásra és kiberbiztonsági képzésre egyaránt.

Ugyanennyi munkavállaló részesült átfogó támogatásban Lengyelországban. A Cseh Köztársaságban valamivel kevesebben; 31 százalék.

„A cégek kiberbiztonságának gyakran az emberek a leggyengébb láncszemei. A munkamódszer megváltoztatása, mint a távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket. Tisztában kell lenniük az olyan lehetséges fenyegetésekkel, mint például az adathalászat, a rosszindulatú alkalmazások és a jelszavak több helyen való használatának veszélye. Felmérésünk azt mutatja, hogy a cégeknek csak a fele tartott kiberbiztonsági képzést, így van még tennivaló, különösen a kisebb cégeknél” – hangsúlyozta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

Nagyobb cég = jobb támogatás?

Az összes megkérdezett országban a távmunkára való átállás során gyakrabban nyújtottak támogatást a nagyvállalatok.

Magyarországon a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál 16 százalék részesült informatikai és kiberbiztonsági képzésben egyaránt.

Az 50–250 fős vállalatoknál ez az arány 12 százalék, míg a legfeljebb 50 főt foglalkoztató cégek munkatársainál 9 százalék.

Hol nem jutottak hozzá távmunka alatt a dolgozók támogatáshoz? A legkisebb méretű vállalatoknál az alkalmazottak 16 százaléka egyáltalán nem kapott támogatást.  A közepes méretűeknél az alkalmazottak 11 százaléka.  A legnagyobb cégeknél ez az arány csaknem fele akkora volt (8 százalék) mint a legkisebb cégeknél.

A hozzáférés-szabályozás a legnépszerűbb védelem

A magyar cégek – ahogyan a lengyel és csehek is – leggyakrabban limitált adathozzáférést alkalmaznak; az alkalmazottak 81 százaléka csak azokat a fájlokat tudja használni, amelyekre szüksége van.

A lengyel cégek viszont gyakrabban (50 százalék) alkalmaznak többfaktoros hitelesítést (SMS-ben, tokennel vagy alkalmazással), mint a cseh (39 százalék) és a magyar (38 százalék) kollégáik.

Ennél nagyobb arányban használnak Magyarországon titkosított kapcsolatot, például VPN-t (60 százalék).  A lengyeleknél és a cseheknél valamivel kisebb, de közel azonos ez az arány.

Az adathozzáférés-szabályozás az elsődleges biztonsági megoldás, amelyet a vállalatoknak használniuk kell. Lehetővé teszi a potenciális jogsértések hatásának minimalizálását és a hálózat veszélyes incidenseinek megfigyelését. A felmérés megerősítette, hogy a legtöbb vállalat használja, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak a kiberfenyegetéseknek. Ennek ellenére a vállalatoknak csak a fele használ többfaktorú hitelesítést vagy VPN-t, ami erősítheti a támadásokkal szembeni ellenálló képességüket. A szervezeteknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minél több védelmi megoldást kombináljanak – különösen azért, mert nem mindegyik képezi ki munkatársait a kiberfenyegetésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 00:25
Videósorozatot indít a NAV annak érdekében, hogy az eÁFA rendszer webes felületének használata még könnyebbé váljon. A rövid videók segítségével az egyre népszerűbb áfabevallási módszert a kisvállalkozások is könnyedén alkalmazhatják – írják az adóhivatal szakértői.
2025. 12. 10., 09:10
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-12-09 17:10:00
Belép a hitelközvetítői a Netrisk, amelynek weboldalán már össze lehet hasonlítani a személyi kölcsönöket és az Otthon Start konstrukciókat, és hamarosan elindul a jelzáloghitel- és a bankszámla-összehasonlító kalkulátor is – jelentette be Besnyő Márton, a Netrisk csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS