A pillanatnyi üzleti érdekkel szemben is meg kell védeniük a klímacélokat a pénzügyi igazgatóknak

2023. 08. 25., 17:08

A rövid távú üzleti célok most felülírják a vállalatok hosszú távú terveit, aminek kárát láthatják a fenntarthatósági programok– mutat rá az EY 1000 pénzügyi vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása.

A megkérdezett pénzügyi igazgatók (CFO-k) mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy kifogástalan a cég pénzügyi osztályának működése, ennek ellenére maroknyian (14 százalék) vannak azok, akik gyökeres átalakításba kezdtek, hogy modernizálják a folyamatokat.

A pénzügyi vezetők fele leginkább az azonnali elvárásoknak igyekszik megfelelni. Többségük (67 százalék) úgy látja, hogy a vezetőségben komoly nézeteltérések vannak arról, hogy mekkora figyelmet kapjanak most a hosszú távú célok. Ennek leginkább (37 százalék) a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kezdeményezések látják kárát.

„Tévhit, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem áldozat a profit oltárán. A vállalatok fenntarthatósági befektetései anyagilag is jócskán megtérülnek. Arról nem is beszélve, hogy az ESG-elvek szerint eljáró cégek a pénzben kimutatható haszon mellett kollégáik jóllétével és számos más, pozitív tényezővel is számolhatnak” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A tanulmány szerint a pénzügyi igazgatóknak meghatározó szerepe lehetne a feszültségek feloldásában, valamint a rövid és hosszú távú prioritások közötti egyensúly megteremtésében, azonban csupán a CFO-k kevesebb mint harmada hajlandó minden esetben hangot adni véleményének.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 15., 09:25
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS