A magyar munkavállalók többsége hiányolja a mentális jóllétet támogató programokat

2024. 02. 23., 12:10

Bár a magyarok többsége szerint fontos lenne a mentális egészséggel többet foglalkozni, hazánkban nem kap elég figyelmet a téma. Mekkora szerepet játszik a munkahely a jóllétünkben és mit tesznek a munkáltatók a mentális jóllétünk érdekében? Ezekre a kérdésekre kerestek választ az Impact Works legfrissebb, az Opinio piackutató applikációjával végzett felmérésében.

A felmérésben résztvevők 94 százaléka vallja azt, hogy fontos a mentális jólléttel foglalkozni. Nemtől, kortól, illetve a különböző végzettségű és lakóhelyű csoportoktól függetlenül kijelenthető: mára már mindenki tisztában van vele, hogy lelkünk egészségével pontosan ugyanannyira kell foglalkozni, mint testünk karbantartásával.

Ennek ellenére a válaszadók többsége úgy véli, hogy Magyarországon még nem kap kellő figyelmet a téma, pedig szükség lenne rá; a megkérdezettek majdnem fele gondolja úgy, hogy a magyarok mentális egészségi állapota aggodalomra ad okot, 26 százalék szerint pedig nem csak itthon, hanem globálisan is probléma van.

Rendkívül magas azok aránya is, akik találkoztak már a környezetükben stressz okozta fizikai panaszokkal és/vagy alvásproblémákkal (73 százalék), ezt követik a depressziós (60 százalék), majd pedig a szorongásos tünetek (57 százalék). Alkohol- és/vagy drogproblémák minden második válaszadó környezetében vannak.

A válaszadók fele számolt be arról, hogy az utóbbi egy évben nekik is voltak mentális jellegű egészségügyi problémáik. Ezeknek megértésében és kezelésében elsősorban a közeli hozzátartozóktól és barátoktól kértek és kaptak segítséget, de sokan (30 százalék) jelezték azt is, hogy nem fordultak máshoz segítségért és egyedül birkóztak meg a helyzettel. Pszichológushoz a nehézségeket tapasztalók mindössze 17 százaléka fordult. Ebből talán már szinte magától értetődő eredmény, hogy a magyarok nehezen hozzáférhetőnek tartják a professzionális segítséget; mindössze a válaszadók 8 százaléka gondolja úgy, hogy bárki kaphat támogatást, aki kér. A magánellátást már sokkal inkább járható útnak látják, de ehhez az kell, hogy a páciens meg tudja fizetni a szakembert. A válaszadók 23 százaléka még ennél is szkeptikusabb, szerintük akkor is nehéz segítséget kapni, ha van rá anyagi keret.

A felmérésből az is kiderül, hogy az embereknek nincsen elég információjuk ahhoz, hogy tudják, hova kellene segítségért fordulniuk, vagy hogy egyáltalán van lehetőségük segítséget kérni, illetve tartanak a stigmatizációtól is.

A munkahely a megkérdezettek majdnem 90 százaléka szerint fontos szerepet tölt be abban, hogy hogyan érzik magukat az emberek a bőrükben. A jó munkahely protektív faktort jelenthet, míg egy stresszes környezet jelentősen ronthatja az emberek mentális egészségügyi állapotát. Ennek okán talán érthető, miért gondolja úgy a többség, hogy a munkáltatónak felelőssége törődni a dolgozók jóllétével.

„Ha egy munkavállaló jól van, sokkal hatékonyabban, motiváltabban tud dolgozni, ezenkívül magasabb az elkötelezettsége is. Munkáltatóként így érdemes egy olyan munkakörnyezet kialakítására törekedni, ahol a munkatársak megélik a biztonságot, a bizalmat és a törődést” – mondja Novák Dóra, az Impact Works mentális jóllét programjainak szakértője.

A felmérésből az is látszik, hogy a megkérdezettek nem igazán elégedettek a számukra elérhető lehetőségekkel. Minden harmadik ember arról számolt be, hogy náluk a munkahelyen a mentális jólléttel nem foglalkoznak, pedig lenne rá igény, 14 százalék szerint papíron ugyan elérhető segítség vagy tréning, de a gyakorlatban ez nem (jól) valósul meg. A válaszadók 18 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyükön van kezdeményezés, de mindössze 8 százalék azok aránya, akik úgy látják, hogy ezeket a dolgozók aktívan használják is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS