A pandémiás helyzet utáni nyitás minden üzleti szektorban felveti a kérdést, milyen munkaerőpiaci lépéseket érdemes tennie a vállalatoknak, hogy kivédjék az elmúlt hónapok negatív hatásait. Számos elemzés szerint a kulcs sokkal inkább a hatékony kiválasztásban és kevésbé a készségfejlesztésben rejlik, hiszen a jelentős költség mellett a tréningek 66 százaléka eleve olyan munkatársakra fókuszál, akiknek mellőzhető, vagy nem indokolt a fejlesztése.
A kényszerhelyzet miatti költségcsökkentés számos vállalatnál a munkaerő elbocsátását jelenti hazánkban és nemzetközi szinten egyaránt. Ez a rossz válasz a krízisre. Mi lehet jó válasz, és hogyan reagált a munkaerőpiac az előző nagy válságra?
Ezt vizsgálta meg Youngsang Kim és Robert E. Ployhart, a Dél-karolinai Egyetem professzora 359 céget érintő, 12 év nyereségadatait felhasználó kutatásukban, ahol a munkatárs kiválasztás és a belső képzés közvetlen befolyásoló hatását elemezték a cégek nyereség növekedésére és a vállalati munka termelékenységére.
Azt állapították meg, hogy a tudatos munkaerő kiválasztás és a képzés hozzájárul a hatékony erőforrás gazdálkodáshoz, a tartalékok képzéséhez, így a recesszióból való visszatéréshez. Míg a belső képzések fontosabbak a profitszerzés szempontjából a recesszió előtti időszakban, addig a személyi állomány hatékony kiválasztása sokkal fontosabb a profitnövekedés előállításához és a visszatéréshez a recesszióból. Azok a vizsgált vállalkozások, amelyek hatékony módon választották ki munkatársaikat, több mint kétszeres profitabilitással rendelkeztek a 2011-es évre.
A versenyképtelenséget akkor tudjuk kompenzálni, ha a megfelelő munkaerőpiaci eszközökhöz nyúlunk. Egy átfogó HR piaci elemzés például kimutatta, hogy ma a HR költségvetés nagyobbik része tréningekre és képzésfejlesztésre megy el, ezek hatékonysága azonban helyzetfüggő. A globális nagyvállalati hr-büdzsé 11 százalékát, a teljes költségvetés kb. 3 százalékát tréning tevékenységre költik. A Training Industry 2019 riportja szerint a tréningköltség 83 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban, egy oktatott alkalmazottra átlagosan 1300 dollárt költöttek.
„A vállalatoknak javasolt a recesszióból való kilábalás időszakában a készségfejlesztő tréningek mellett legalább a képzési költségvetés egy részét (10 százalék) hatékony kiválasztást elősegítő eszközökbe fektetni. Munkatárs felvétel esetén, a hatékony kiválasztás azonnal mérhető eredményt hoz, átlagban egy rosszul kiválasztott munkatárs fél éves bére is veszteségként jelentkezhet, ami azonnal megtakarítható” - jelezte Fehér Zsolt, nemzetközi HR szakember.
A készségfejlesztő programok hatása viszont limitált, azok 66 százaléka olyan munkatársakra fókuszál, akiknek mellőzhető, vagy nem indokolt a képzése.
Az elmúlt hónapok során a tréningre költött összegek szinte lenullázódtak, a leállás pedig újratervezésre ad lehetőséget a vállalkozások számára. A hatékony munkaerőkiválasztás, viszont minden versenyképességre törekvő vállalkozás elemi érdeke. A megfelelő motiváltsággal és kompetenciákkal rendelkező szakember megtalálása az egyik legcélravezetőbb eszköz a válságból történő hatékony gazdasági kilábalásra.
2024 januárjában Magyarország is ott lesz a Fagylalt Világkupán, ahol a világ minden tájáról érkező országokkal méretteti meg magát.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.