A pandémiás helyzet utáni nyitás minden üzleti szektorban felveti a kérdést, milyen munkaerőpiaci lépéseket érdemes tennie a vállalatoknak, hogy kivédjék az elmúlt hónapok negatív hatásait. Számos elemzés szerint a kulcs sokkal inkább a hatékony kiválasztásban és kevésbé a készségfejlesztésben rejlik, hiszen a jelentős költség mellett a tréningek 66 százaléka eleve olyan munkatársakra fókuszál, akiknek mellőzhető, vagy nem indokolt a fejlesztése.
A kényszerhelyzet miatti költségcsökkentés számos vállalatnál a munkaerő elbocsátását jelenti hazánkban és nemzetközi szinten egyaránt. Ez a rossz válasz a krízisre. Mi lehet jó válasz, és hogyan reagált a munkaerőpiac az előző nagy válságra?
Ezt vizsgálta meg Youngsang Kim és Robert E. Ployhart, a Dél-karolinai Egyetem professzora 359 céget érintő, 12 év nyereségadatait felhasználó kutatásukban, ahol a munkatárs kiválasztás és a belső képzés közvetlen befolyásoló hatását elemezték a cégek nyereség növekedésére és a vállalati munka termelékenységére.
Azt állapították meg, hogy a tudatos munkaerő kiválasztás és a képzés hozzájárul a hatékony erőforrás gazdálkodáshoz, a tartalékok képzéséhez, így a recesszióból való visszatéréshez. Míg a belső képzések fontosabbak a profitszerzés szempontjából a recesszió előtti időszakban, addig a személyi állomány hatékony kiválasztása sokkal fontosabb a profitnövekedés előállításához és a visszatéréshez a recesszióból. Azok a vizsgált vállalkozások, amelyek hatékony módon választották ki munkatársaikat, több mint kétszeres profitabilitással rendelkeztek a 2011-es évre.
A versenyképtelenséget akkor tudjuk kompenzálni, ha a megfelelő munkaerőpiaci eszközökhöz nyúlunk. Egy átfogó HR piaci elemzés például kimutatta, hogy ma a HR költségvetés nagyobbik része tréningekre és képzésfejlesztésre megy el, ezek hatékonysága azonban helyzetfüggő. A globális nagyvállalati hr-büdzsé 11 százalékát, a teljes költségvetés kb. 3 százalékát tréning tevékenységre költik. A Training Industry 2019 riportja szerint a tréningköltség 83 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban, egy oktatott alkalmazottra átlagosan 1300 dollárt költöttek.
„A vállalatoknak javasolt a recesszióból való kilábalás időszakában a készségfejlesztő tréningek mellett legalább a képzési költségvetés egy részét (10 százalék) hatékony kiválasztást elősegítő eszközökbe fektetni. Munkatárs felvétel esetén, a hatékony kiválasztás azonnal mérhető eredményt hoz, átlagban egy rosszul kiválasztott munkatárs fél éves bére is veszteségként jelentkezhet, ami azonnal megtakarítható” - jelezte Fehér Zsolt, nemzetközi HR szakember.
A készségfejlesztő programok hatása viszont limitált, azok 66 százaléka olyan munkatársakra fókuszál, akiknek mellőzhető, vagy nem indokolt a képzése.
Az elmúlt hónapok során a tréningre költött összegek szinte lenullázódtak, a leállás pedig újratervezésre ad lehetőséget a vállalkozások számára. A hatékony munkaerőkiválasztás, viszont minden versenyképességre törekvő vállalkozás elemi érdeke. A megfelelő motiváltsággal és kompetenciákkal rendelkező szakember megtalálása az egyik legcélravezetőbb eszköz a válságból történő hatékony gazdasági kilábalásra.
Maga a bor nem nosztalgiázik, hiszen semmi köze az idehaza anno vagy akár most literes kiszerelésben kapható asztali borokhoz.
Fontos, hogy az atomenergia semmilyen módon ne váljon áldozatává az ukrajnai háború miatt kialakult politikai válságnak és vitáknak, e nélkül ugyanis lehetetlen lenne az energiaellátási krízis megoldása – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.