Az új technológia kiszámolja, hogy az adott telek adottságainak megfelelően milyen szögekben érdemes kifordítani a téglákat a fal síkjából, ha később spórolni akarunk az épület hűtés-fűtésén. A megoldás lehetetlen lenne a hozzá tervezett falazórobot nélkül.
Az egyenes fal nem feltétlenül éghajlati sajátosságokhoz igazított fal, így a napsütésnek és árnyéknak való kitettségtől függően az egyes tégláknak saját ideális szöge lehet – vallják a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) és a München-Ebersberg Építőipari Céh szakemberei, akik egy digitális tervezőprogramra bízták, hogy pontosan kiszámolja a falsík „beépített hibáit”.
A projekt keretében bemutattak egy robotot is, ami reményeik szerint a jövő mesterembereinek segítenek majd minden egyes tégla megfelelő elhelyezésében, hogy az épület külső kialakítása passzívan spóroljon meg energiát a hűtés-fűtésen.
Az ember-gép együttműködést egy kísérleti helyszínen tesztelték, Julia Fleckenstein segítségével. A TUM digitális gyártástechnológiákkal foglalkozó professzora a céh tanulóival és egy – a folyamathoz nélkülözhetetlennek bizonyult falazórobottal – dolgozott együtt a fal építésén.
A projekthelyszínen felhúzott fal 1700 téglájából valamivel több mint 200 nem pontosan egymás fölé került, ami a látszat ellenére nem hiba – épp’ ellenkezőleg: rendkívül precíz számítás és robotikai pontossággal végrehajtott illesztés eredménye.
„A téglák különböző szögekben fordulnak ki a fal síkjából” – erősítette meg Fleckenstein, megjegyezve, hogy a fal kialakítását éghajlati szempontokhoz ragaszkodva optimalizálták. A digitális tervezőprogram pontosan tudja, mennyi napfény vagy árnyék fogja érni a falat az adott építési területen, és ezek alapján számítja ki az egyes téglák ideális pozícióját. A robot digitális másolatot tárol a falról, így az összeszerelés logikája közvetlenül beépül a tervezési folyamatba, aztán a megfogóval ellátott robotkar a mobil alapja segítségével mozog, és a gép bármely pontját eléri a körülbelül 4 x 2,5 méteresre tervezett falnak.
A TUM kifejezetten úgy fejlesztette ki a robotot, hogy az képes legyen emberekkel együtt dolgozni. Erre azért van szükség, mert a gép ott ad hozzá precizitást az építkezéshez (jelen esetben a téglák pozícionálásának kiszámításával), ahol „az ember már eléri a határait” – mutatott rá a céh kőműves- és vakolóképzésért felelős oktatója. Markus Bruckner hozzátette: a kísérleti fal négy téglányi mélységű, ami összesen 55 centiméter, vagyis 20–25 centiméterrel több a megszokottnál. „Kívül időjárásálló klinkertéglákat vagy impregnálással kezelt téglákat használunk, belülre pedig hőszigetelő téglák kerülnek.”
„Ez a műhelymunka világossá teszi, hogy az együttműködő robotika nem a kézművesség kiváltását, hanem annak célzott bővítését jelenti – magyarázta Kathrin Dörfer, a TUM digitális gyártástechnológiákat kutató professzora, aki Laura Lammellel, a München-Ebersberg Építőipari Céh mesterével közösen indította el a forradalmi projektet. Épp a digitális tervezés, a robotokkal való kivitelezés és a kézműves munka összjátéka nyit új lehetőségeket az építési folyamatban.”
Címlapkép: TUM
Innovatív megoldásokkal és három hazai telephelyén bővíti gyárait a Graboplast Zrt. – tájékoztatott a HIPA.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.