A BYD már nem csak az autópiacon megy neki a Teslának – Bejelentés előtt a saját humanoid

A BYD már nem csak az autópiacon megy neki a Teslának – Bejelentés előtt a saját humanoid
Gábor János  |  2026. 08. 03., 13:20

A magyarországi gyárral is rendelkező vállalat célja nem csak a gyárautomatizálás, hanem a kereskedelmi szektor. A kínai cég újabb területen kavarja fel a Tesla játszóterét.

Egy akkumulátorgyártó garázscégből a világ egyik legnagyobb technológiai konglomerátumává válni önmagában figyelemre méltó teljesítmény, de a Szegeden is óriási gyárat építő BYD várhatóan újabb szintet lép az iparági versenyben. A vállalat, amely az elektromos autók eladási számaiban már közvetlen kihívója a Teslának, a fizikai mesterséges intelligencia irányába terjeszkedik. A cég bejelentette, hogy augusztusban saját (15 000 négyzetméteres, négyemeletes újenergia-járműipari és tudományos) élményközpontjában, a Di Space egyik bemutatótermében tartja első humanoid robotjainak premierjét.

Az interaktív kiállítás keretében a látogatók nem csupán statikus modelleket láthatnak, hanem közvetlen kapcsolatba is léphetnek a működőképes gépekkel.

A „Build Your Dreams” szlogen mögött álló óriásvállalat felemelkedése a vertikális integráción alapul. A személyautóktól a buszokon át a terepjárókig szinte minden járműkategóriában jelen vannak, a sikerük kulcsa pedig az, hogy a legfontosabb alkatrészeket, köztük az akkumulátorokat és a félvezetőket is házon belül állítják elő. Ezt a tapasztalatot és gyártási erőt csatornázzák most át a robotikába, ahol a szoftveres megközelítés helyett a tömegtermelésre és a technológiai megbízhatóságra helyezik a hangsúlyt.

A BYD stratégiai előnye a gyártósorok mellett

A projekt iránti felfokozott érdeklődést nem csupán az innováció, hanem a BYD skálázhatósága táplálja. Kevés olyan szereplő van a világpiacon, amely képes lenne olyan méretekben humanoid robotokat előállítani, mint a kínai óriás. A vállalat vezetése szerint az ország adottságai lehetővé teszik a technológia gyors elterjedését.

„Meggyőződésem szerint Kína lesz az első olyan piac, ahol a humanoid robotok teljes körű kereskedelmi forgalomba hozatala megvalósul” – jelentette ki a South China Morning Postnak a BYD ügyvezető alelnöke. Stella Li azt is megerősítette, hogy a cég jelentős összegeket fektetett a mesterséges intelligenciába, mivel ez a terület a jövőbeni gazdasági növekedés egyik legfontosabb pillére.

A robotok elsődleges bevetési területe a gyárautomatizálás lesz.

A humanoidok kezdetben olyan feladatokat vesznek át, mint az alkatrészek mozgatása, a precíziós összeszerelés, a termékek minőségi ellenőrzése vagy az általános anyagmozgatás. Ez a BYD számára kettős előnyt biztosít, hiszen saját üzemeikben, valós ipari körülmények között tesztelhetik és finomíthatják a gépeket, mielőtt a külső piacokon is értékesíteni kezdenék azokat.

Versenyfutás az AI-alapú munkaerőért

A szektor szakértői szerint a humanoid robotika egy több billió dolláros iparággá nőheti ki magát, amennyiben a gépek praktikussá és megbízhatóvá válnak. A gyárak és raktárak után a technológia megjelenhet a kórházakban, szállodákban, a kiskereskedelemben és végül a háztartásokban is. A BYD nyilatkozatai azt sugallják, hogy a fejlesztés már túlmutat a koncepció fázisán, és a vállalat készen áll a sorozatgyártás bizonyítására.

A piac jelenleg feszült figyelemmel kíséri a technikai részleteket, különösen a várható gyártási kapacitást és a robotok vételárát.

Bár a Tesla elnöke, Allan Wang Hao korábban jelezte, hogy ők is terveznek humanoid robotokat gyártani, az Optimus névre keresztelt termékük kereskedelmi forgalmazása még nem kezdődött meg. Ezzel szemben más kínai riválisok, például az Xpend, már konkrét célszámokat fogalmaztak meg: 2027-re ezer robot munkába állítását tervezik. A verseny tehát hivatalosan is elkezdődött a humanoid robotok munkaerőpiaci bevezetéséért, ahol a kínai gyártóknak a gyártási folyamatok hiányosságait orvosló megoldásokkal kell megküzdeniük a globális dominanciáért.

A címlapkép AI-jal generált illusztráció. Forrás: Magnific

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS