Több segély vagy több munkahely? Ez a kérdés Romániában

2020. 07. 26., 11:00

Megszavazta a román szenátus azt a tervezetet, amely több mint tíz év után jelentősen növelné a szociális referenciamutatót, ami alapján kiszámolják az állami segélyek többségét.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, a jelenlegi helyzetben a munkahelyek védelme, új munkahelyek létesítése kellene hogy legyen az elsődleges szempont, és csak azután a segélyek növelése – írja a Krónika.

A szenátus által elfogadott tervezet szerint a szociális referenciamutatót a jelenlegi 500 lejről 1200 lejre emelnék, ami a különböző állami segélyek jelentős növelését vonja maga után. Ez alapján számolják ki például a munkanélküli-segélyt, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a fűtéstámogatást is.

Egy másik tervezetre is rábólintott a felsőház, eszerint a munkanélküli támogatás a szociális referenciamutató 100 százaléka lehetne a jelenlegi 75 százalék helyett.

Jelenleg akik legalább egy évig befizettek a munkanélküliségi alapba, a szociális referenciamutató értékének 75 százalékát kapják munkanélküli-segélyként, vagyis 375 lejt. Erre számolják rá a munkában eltöltött évek függvényében a jogosult utolsó egyéves átlagbérének 3-10 százalékát.

A tervezet szerint a munkanélküli a referenciamutató 100 százalékát kaphatná „alapjáraton”, tehát a még érvényben levő mutató alapján 500 lejt a 375 lej helyett, ha pedig a mutatót megemelik, 1200 lejt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 20:00:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS