Tetszik a bankoknak az Új otthon program Romániában

2020. 09. 16., 13:00

Tizenöt bank várja Romániában azoknak az érdeklődését, akik állami garanciával, kedvező feltételek mellett szeretnének lakást vásárolni.

Tizenöt bankkal írt alá megállapodást az Első otthon programról Új otthonra változtatott, a lakásvásárlást segítő programra az azt lebonyolító állami garanciaalap – írja a Krónika.

Dumitru Nancu, az intézmény vezetője közölte: ezúttal a pénzintézetek nagyobb érdeklődést tanúsítottak, hiszen az utolsó Első otthon kiírásra tizennégy bank jelentkezett. Szeptember elejétől a bankokhoz elkezdtek beérkezni az első hiteligénylések a program keretében. Információink szerint a hét végéig a kérések száma meg fogja haladni az ezret.

Az augusztus második felében kormányrendelettel módosított lakásvásárlási program keretében vásárolható új lakások felső értékét 140 ezer euróra növelték, ami az önrésszel kapcsolatos szabályozások miatt ténylegesen 119 ezer euró lehet.

Az új lakások esetében az állami garancia a hitel értékének legfeljebb 60 százalékáig terjedhet, a lakásár maximumának pedig 85 százalékát teheti ki. Régi lakások vásárlása esetén 70 ezer euró a felső határ, ami 66,5 ezer euró értékű bankhitelt jelent.

Egy 80 ezer eurós lakás esetében 30 éves futamidővel számolva legalább 3800 lejes jövedelemre van szükség. Amennyiben valaki 100 000 eurós otthonra vágyik, legalábbi 4700–5900 lejes jövedelemmel kell rendelkeznie, a törlesztőrészlet pedig – függetlenül a futamidőtől – meghaladja a 2000 lejt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS