Téli adatok nyáron az erdélyi turizmusról

2019. 07. 05., 17:45

Az erdélyi szálláshelyek kihasználtsága a téli szezonban 25,3 százalékos volt, ez enyhén elmarad az országos értéktől (25,9 százalék), de 2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Tovább nőtt az erdélyi turizmus a téli idényben – derül ki a megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítésből, amelyet a Krónika idéz.

A 2018/2019-es téli (november–áprilisi) turisztikai szezont vették górcső alá. Erdélyben a turisták száma 9,2 százalékkal, a vendégéjszakáké 10,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A növekedés üteme meghaladja az országos átlagot (6,5 százalék, illetve 8,7 százalék). Ugyanebben a periódusban a turisztikai szálláshelyek kihasználtsága 25,3 százalékos volt, ami 2 százalékpontos javulást jelent az előző évhez viszonyítva.

Egy turista átlagosan 2 napot töltött el egy erdélyi szálláshelyen a téli időszakban. Országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák közel felét adta (48,9 százalék és 49,6 százalék).

A havi szintű adatok alapján az év egészét tekintve az erdélyi turizmus a téli hónapokban teljesít a leggyengébben.

Az elmúlt téli időszakban a két közép-erdélyi megyében (Kolozs és Maros) volt a legmérsékeltebb a vendégforgalom-bővülés. A turistaérkezések száma 504 345 (ami 4,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban), a vendégéjszakák száma pedig 935 490 volt, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS