Szerbia 86 millió euróval lett szegényebb szeptemberben

2020. 09. 18., 10:00

A szerbiai költségvetés 11 millió euróval lett szegényebb szeptember 15-én. Az összeg azoknak a hiteleknek a törlesztésére vándorolt, amelyeket még a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság vett fel 40-50 évvel ezelőtt.

Szeptember 15-én a Világbank számlájára átutalt 11 millió euró nem az egyetlen tetemes tartozás, amelyet Szerbia szeptember folyamán törlesztett – írja a Magyar Szó.

Ebben a hónapban 86 millió eurót folyósított az ország régi hitelek törlesztésére, az említett 11 milliót, további 75 millió eurót pedig a Párizsi Klub számlájára. Az említett összegből 13 millió euró csupán a kamat.

Mindez azoknak a kölcsönöknek a része, amiket még Milka Planinc és Veselin Đuranović, az egykori JSZSZK állami vezetői vettek fel a múlt század 70-es és 80-as éveiben. Az említett időszakban az ország 8,8 milliárd eurónak megfelelő összeggel adósította el magát.

A legtöbb pénzzel Szerbia a Párizsi Klubnak tartozik. Még mindig mintegy 1 milliárd euró körüli a tartozása abból a 4 milliárd euró kölcsönből, amit 40 éve vett fel a JSZSZK.

A JSZSZK más országoktól is kapott hitelt. Szlovákiának az idén kifizette az utolsó részletet is, de Kína és Kuvait továbbra is rajta van Szerbia egykori kifizetetlen hitelezőinek listáján.

A több mint negyven éve felvett hiteleket 1983-ban átütemezték, idővel azonban a Párizsi Klub és a Londoni Klub leírta az adósságok egy részét. A 1992-től kezdődő háborús években az ország nem törlesztett, de a szankciók miatt kölcsönt sem kaphatott a nyugati világtól.

A gazdasági ütemterv szerint Szerbia legkésőbb 2041-ig fizeti ki a szocialista korszakból származó utolsó adósságát is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS