Sok alkalmazott nem tért vissza az irodákba Romániában

2022. 08. 12., 19:17

A vállalatok Romániában is felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget – olvasható a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gazdasági kutatócsoportjának elemzésében.

Egyre inkább valósággá válik a távmunka Romániában, a munkahelyeken való személyes jelenlét 22 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől – derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gazdasági kutatócsoportjának elemzéséből, amelyet a Krónika idéz.

„A járvány időszaka, az elmúlt két és fél év először rákényszerítette, aztán megtanította a vállalatokat, hogy lehet használni a távmunkát, legalábbis bizonyos ágazatokban, illetve vállalati tevékenységekben” – mondta Szász Levente dékánhelyettes.

A járvány időszakában vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben. Nagyon sok iparágban – számítástechnika, tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások – egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni. Az alkalmazottak részéről megfogalmazódik az igény a munkahely rugalmasságára.

A vállalatok megpróbálják vonzó ajánlatokkal magukhoz csábítani a jól képzett szakembereket, ebben például a hibrid megoldások is benne lehetnek:  két-három napot kell az ötnapos munkahétből az irodában tölteni, a fennmaradó napokat bárhonnan lehet dolgozni.

A munkahelyek látogatottságát illetően nagy az eltérés a megyék között. Ez visszavezethető arra, hogy milyen a gazdaság szerkezete az adott megyében, vagy milyen mértékű a munkanélküliség szintje, a két elem keveréke adja ki a végső mobilitáscsökkenést.

Kovászna és Konstanca megyében csak 8–9 százalékkal csökkent a személyes jelenlét a munkahelyeken. Viszont ahol a csökkenés nagymértékű, mint Bukarestben (34 százalék) vagy Kolozs megyében (26 százalék), ott nagyobb súlyt képviselnek a szolgáltató vállalatok, mint például az IT, a kommunikáció, az üzleti tanácsadás vagy a pénzügyi szolgáltatások.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS