Nincs erdélyi megye a TOP 3-ban

2021. 08. 05., 12:30

Tavaly 25 189 hektárnyi területen történt erdőfelújítás Romániában, ebből 17 162 hektár (68,1 százalék) volt természetes felújítás, ami 1146 hektárral több, mint 2019-ben, és 8027 hektár (31,9 százalék) mesterséges felújítás (416 hektárral kevesebb).

A tűlevelű fajok esetében tavaly 2019-hez képest nőtt a megújult terület (+832 hektár), a lombhullató fajok esetében pedig csökkent (-102 hektár) – írja a Krónika.

A mesterségesen regenerált területből 4417 hektárnyit tűlevelű facsemetékkel, 3592 hektárt pedig lombhullató csemetékkel telepítettek be. 18 hektárt erdei vetőmaggal vetettek be. 2020-ban 2251 hektáron végeztek terület-előkészítési munkálatokat, 230 hektárral kevesebbet, mint 2019-ben.

A következő megyékben regenerálták a legnagyobb kiterjedésű területeket: Suceava (2910 hektár), Bákó (1351 hektár), Vrancea (1284 hektár), Hargita (1182 hektár), Vaslui (1017 hektár), Kolozs (924 hektár), Neamţ (885 hektár), Krassó-Szörény (877 hektár), Máramaros (854 hektár), Iaşi (843 hektár), Bihar (807 hektár), Dâmboviţa (737 hektár) és Maros (721 hektár).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-07 16:05:00
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS